Fajkártyás tanulás

Leírás

Kalap: Kúp alakú, púposan szétterülő, 1-9 cm széles. Kezdetben selymes fehér, később sárgás, rózsaszínes fehér, majd sárgásvörös, téglaszínű. A vörös szín olykor csak nyomáshelyeken vagy állás közben jön elő. Kalapbőre sugarasan selymes, szálas, a szélein behasadozó.

Lemezek: Fiatalon szürkésfehéresek, majd sárgásbarnák, végül vörösbarnák lesznek. Spórái barnássárgák, hosszúkás vese alakúak vagy kissé szögletesek.

Tönk: Rövid, zömök, egyenes, tömör, 1-10 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, a kalappal megegyező színű. Nyomáshelyeken állás közben vörösödik.

Hús: Fehér, a tönkben többnyire kissé megvörösödő, a kalapban vékony. Puha, vizenyős, törékeny.

Spóra: Tompa barna; 10-13 x 5,5 7 μm; Bab alakú, sima.

Előfordulás: Erdőben, de kertekben is, különféle árnyas, füves helyeken megterem. Sokszor találjuk ösvények, utak mellett, a földön vagy moha között. Tavasztól, májustól kezdve októberig terem. Nem nagyon gyakori, csak itt-ott kerül elő.

Fogyaszthatóság: Szaga fiatalon nem jellemző, később kissé kellemetlen, denaturált szeszre emlékeztető vagy sajátos jó szagú. Íze is különös, édeskés vagy kissé csípős. Muszkarin típusú, életveszélyes mérgezést okoz.

Összetéveszthetőség: Bár kifejlődve és vörösödve már igen jellegzetes gomba, amely más gombákhoz alig hasonlít, a fiatal fehér példányok más fehéres gombákkal könnyen össze téveszthetők. Így pl. az ehető erdőszéli csiperkével, annak tönkje azonban galléros, és idősebb korban lemezei feketednek. A májusi pereszkétől már abban is különbözik, hogy az vastag húsú, fehér lemezű és lisztszagú. A tavaszi rétgomba is hasonlít hozzá, de annak többnyire még látszik a gallérja. A tövisaljagombával való összetévesztésre is ügyelni kell, de annak a a lemezei fehéresek, majd később rózsaszínesek, kalapja pedig szürkés.

Megjegyzés: Az Inocybe nemzetség név, azt jelenti - szálas fej, míg az erubescens jelentése- pirosra váltó, illetve jelenti a szégyent is, utalva a gomba vörösödésére.

Fajleírás: Egy 1905-ös kiadványban, a norvég botanikus Axel Gudbrand Blytt (1843-1898) írta le ezt a mérgező gombát, így ez a tudományos név-Inocybe erubescens-, amely általánosan elfogadott ma. Addig az inocybe patouillardii volt az elfogadott, több utalásban még így szerepel.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendAgaricales
4. CsaládCortinariaceae
5. NemzetségInocybe

• Fajnév: erubescens
• A faj leírója: A. Blytt
• Magyar fajnév: téglavörös susulyka
• Életmód: mikorrhizaképző
• Étkezési érték: mérgező