Fajkártyás tanulás

Leírás

Kalap: Félgömb alakúból lassan kiterülő, közepén nemritkán kis, lapos púppal. 2-5 cm nagy, de 10 cm-esre is megnőhet. Vékony húsú. Színe barna, sárgásbarna, középen többnyire élénkebb, és gyakran a szélén körbefutó sötétebb sáv látszik.

Lemezek: Halványbarnáról rozsdabarnára színeződnek. Spórapora rozsdabarna. A lemezekről bőven lehulló spórapor a talajt, a fatönköt rozsdabarnára festi. Spórái sárgák, tojásdadok.

Tönk: Karcsú, egyenletes, többnyire görbe, 5-12 cm hosszú, 0,5-1 cm vastag. Gallérja barna, szakadozott, lelógó, végül elenyésző. A tönk a gallér felett világosabb, alatta sötétbarna, a tövén fekete. A gallér alatt sűrűn felálló vagy felkunkorodó, kicsi, barna pikkelyekkel fedett.

Hús: A kalapban puha, rugalmas, fehér, a tönkben merev, törékeny, aljában szívós, barnás, alul sötétbarna.

Spóra: Vöröses-okker sötét fahéj barna; 5.5-7.5 x 4-5 µm; széles elliptikus, sima.

Előfordulás: Kora tavasztól késő őszig terem. Elhalt, de még el nem korhadt fatönkön, öreg fák tövében, mohás fatuskón, gyökereken, árnyékos, nyirkos erdőben, csoportokban található. Egy-egy csoportban néha 100-nál több kalap is előfordul. Fatuskókon termeszthető is.

Fogyaszthatóság: Jó szagú, igen jó ízű ehető gomba. Levesnek, salátának ajánlható.

Összetéveszthetőség: Más csoportos, fatönkön termő gombákhoz hasonló, de azoktól elég könnyen megkülönböztethető. A sárga és a vöröses kénvirággombától megkülönbözteti, hogy azok lemezei zöldesek, tönkjük sárga, nem pikkelyes, és ízük keserű. A téli fülőke is hasonlít rá, de annak tönkje gallér nélküli és bársonyos, kalapja pedig ragadós és halszagú. A gyűrűs és a csupros tuskógomba nagyobb, és nem a tönkjük, hanem a kalap teteje pikkelyes, spóraporuk pedig fehér. A többi tőkegombától jól megkülönbözteti, hogy ennek nem a kalapja pikkelyes, hanem csak a tönkje. A nálunk ritka csoportos déli rétgomba kalapja ugyancsak sima, színe azonban a szélén fehéres. Tönkje szálkás-pikkelyes, felül fehéres, alul barnás. Ez a faj leginkább fűzfán és nyárfán csoportosan terem.

Megjegyzés: A nemzetség neve az amerikai mikológus Calvin C Kuehner (1922-2011) tiszteletére kapta. A mutabilis jelentése változékony, a kalap rendkívüli színváltozásaira utal, amelyet a nedvesség okoz.

Fajleírás: Jacob Christian Schaeffer írta le ezt a fajt 1762-ben Agaricus mutabilis néven. A jelenlegi tudományos neve Kuehneromyces mutabilis 1946-ból származik, amikor Rolf Singer és Alexander Hanchet Smith (1904-1986) létrehozta a Kuehneromyces nemzetséget.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendAgaricales
4. CsaládStrophariaceae
5. NemzetségKuehneromyces

• Fajnév: mutabilis
• A faj leírója: (Schaeff.: Fr.) Singer & A.H. Sm.
• Magyar fajnév: ízletes tőkegomba
• Életmód: fán élő szaprotróf
• Étkezési érték: ehető