Fajkártyás tanulás

Leírás

Kalap: 4-15 cm átmérőjű; félgömb alakú, később domború, végül kiterül, széle sokáig aláhajló; arnysárga, rozsdasárga színű; felülete ragadós, fénylő, sötétebb, rásimuló vagy kissé felálló, szálas pikkelyekkel borított.

Lemezek: A tönkhöz nőttek, sűrűn állók; fiatalon sárgák, később olívrozsdabarna színűek; élük sárgásan pillázott.

Tönk: 5-20 cm hosszú, 0,5-3 cm vastag; hengeres, sokszor görbe, csoportos; sárgás, alul barnás; felső részén barnás, hamar szétfoszló pelyhes-szálas gallér látható, alatta a tönk szálas, pikkelyes, felülete száraz.

Hús: Merev; sárga, a tönk aljában rozsdaszínű; néha kissé retekszagú, kesernyés ízű.

Spóra: Vörösesbarna, 7.5-11 x 5-6.5μm, elliptikus, sima.

Előfordulása: Szeptembertől novemberig, a lombos fák törzsén, tuskóján csoportosan növő, nem ritka faj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Ehető gombafajjal nem téveszthető össze; a tőkegombák nemzettségébe több hasonló, nem ehető faj is tartozik.

Megjegyzés: A nemzetség név pholiota azt jelenti, hogy pikkelyes, és az aurivella -arany gyapjút jelent. Ha valamelyik gomba névben a-vell utótagot találod, akkor keresd a gombán a gyapjas részt, amire ez utal.

Fajleírás: 1786-ban a német természettudós August Johann Georg Karl Batsch (1761-1802) írta le, és ő adta a kéttagú tudományos nevét Agaricus aurivellus. Egy másik német mikológus Paul Kummer, aki a pholiota nemzetséghez sorolta 1888-ban, létrehozta ezzel a jelenleg elfogadott tudományos nevét Pholiota aurivella.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendAgaricales
4. CsaládStrophariaceae
5. NemzetségPholiota

• Fajnév: cerifera
• A faj leírója: (P. Karst.) P. Karst.
• Magyar fajnév: rozsdasárga tőkegomba
• Életmód: nekrotróf parazita, fán élő szaprotróf
• Étkezési érték: nem ehető