Fajkártyás tanulás

Leírás

Termőtest: Kalapszerű és tönkszerű részből áll. Kalapja 1–5 cm átmérőjű, szabálytalan szélű, mélyen tölcséres; felszíne finoman pikkelykés, barnás, zöldes- vagy sárgásbarna.

Termőréteg: A kalap alsó oldalán hosszanti, ráncos, erezetes, mélyen lefutó redők találhatók. Színe szürkésbarna, olykor szürkésibolya árnyalatú.

Tönk: 3–8 cm hosszú, sárga, zöldes vagy barnás árnyalatú, lefelé fokozatosan elvékonyodó. Gyakran görbe vagy kissé oldaltálló, belseje üreges.

Hús: Vékony, rugalmas, halványsárgás vagy fehéres. Szaga és íze kellemes, enyhe.

Spóra: Spórapora fehéres vagy halvány krémszínű; spórái 8–11 × 5,5–7 µm méretűek, ellipszoidok vagy tojásdadok, simák.

Előfordulás: Mikorrhizaképző faj, nedves, savanyú talajú lomberdőkben és fenyőerdőkben terem. Júniustól októberig jelenik meg, gyakran csoportosan.

Fogyaszthatóság: Ehető, ízletes gomba.

Összetéveszthetőség: A jóval ritkább szagos rókagombával téveszthető össze, amelynek termőrétege simább, tönkje élénkebb sárga vagy narancssárga. A tölcséres rókagomba ráncos termőrétege jellegzetes.

Megjegyzés: A Craterellus név a termőtest mély, tölcsér- vagy kehely alakú bemélyedésére utal; a kratér az ókori görögöknél bor és víz keverésére szolgáló öblös edény volt. A tubaeformis jelentése trombita alakú, és a termőtest lefelé keskenyedő, belül üreges, trombita- vagy kürtszerű formájára utal.

Fajleírás: Elias Magnus Fries írta le először, jelenlegi nevét Lucien Quélet publikálta 1888-ban.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendCantharellales
4. CsaládHydnaceae
5. NemzetségCraterellus

• Faj: Craterellus tubaeformis
• A faj leírója: (Fr.) Quél. (1888)
• Magyar fajnév: Tölcséres rókagomba
• Életmód: mikorrhizaképző
• Étkezési érték: ehető