Gyakorlófelület: a magyarországi gombaszakellenőri vizsga 303 fajos követelményéhez készült. Nem hivatalos vizsga; más országok előírásai eltérhetnek.
Feldolgozva: 0 / 303 Tudom: 0 Bizonytalan: 0 Ismétlés: 0
Sötét tinóru
Sötét tinóru Sötét tinóru Sötét tinóru Sötét tinóru Sötét tinóru

Sötét tinóru

Porphyrellus porphyrosporus

mérgező Védett · 10 000 Ft
  • Élőhely: lomb fenyő
  • Termés ideje: júniustól – októberig
  • Kalap: félgömb kiterül begöngyölt aláhajló nemezes száraz matt
  • Tönk: hengeres hasas gumós szemcsés
  • Termőréteg: vastag tönkhöznőtt felkanyarodó szűk

Leírás

Kalap: 5–15 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, később domborúból kiterülő. Széle eleinte begöngyölt, később aláhajló. Felszíne finoman nemezes vagy bársonyos, száraz és matt; színe sötétbarna, sötétszürke, olívbarna vagy feketés, öregen tovább sötétedik.

Csövek és pórusok: A csöves réteg vastag, tönkhöz nőtt vagy a tönk előtt enyhén felkanyarodó. Pórusai szűkek, kezdetben szürkés-rózsásak, később a kalaphoz hasonló sötétbarnák; sérülésre kékeszöldre, majd feketésre változhatnak.

Tönk: 5–12 cm magas és 1–3,5 cm vastag, vaskos, hengeres vagy hasas, olykor a töve felé gumósan kiszélesedő. Fehéres vagy barnás alapon a kalap színével egyező, finoman szemcsés; a tönk töve mindig világosabb, fehéres.

Hús: Kemény, fehér vagy halvány krémszínű. Vágásra enyhén rózsásodik vagy kékeszöldes árnyalatot kap, majd lassan megfeketedik. Szaga és íze többnyire nem jellegzetes, néha savanykás vagy kellemetlen.

Spóra: Spórapora rozsdabarna, vörösesbarna árnyalatú. Spórái 13–19 × 7–9 µm méretűek, ellipszoidok, simák és vastag falúak.

Előfordulás: Mikorrhizaképző faj, savanyú talajú hegyvidéki lucosokban, jegenyefenyvesekben és más fenyőerdőkben, ritkábban lombos erdőkben terem. Luc, jegenyefenyő, kéttűs fenyők és bükk alatt júniustól októberig fordul elő.

Fogyaszthatóság: Mérgezőnek tartott, illetve étkezésre nem javasolt faj. Ritka és védett Magyarországon, természetvédelmi értéke 10 000 Ft, ezért gyűjtése tilos.

Összetéveszthetőség: Egyöntetűen sötét kalapja, tönkje és idősen elsötétedő termőrétege miatt többnyire jól felismerhető. Hasonlíthat a barna tinóruhoz, de annak kalapja rendszerint fénylőbb, pórusai pedig sérülésre erősebben kékülnek.

Megjegyzés: A Porphyrellus név a görög porphýra („bíborfesték”) szóból és a latin -ellus kicsinyítő képzőből áll; a termőtest és a spórák sötét, vörösesbarna-bíboros árnyalatára utal. A porphyrosporus a görög porphýra („bíbor”) és sporá („spóra”) szavakból ered, a jellegzetes sötét vörösesbarna spóraporra utal.

Fajleírás: Elias Magnus Fries és Johan Hök írta le először 1835-ben Boletus porphyrosporus néven. Jean-Edouard Gilbert 1931-ben sorolta a Porphyrellus nemzetségbe.

Rendszertan

  1. TörzsBasidiomycota
  2. OsztályAgaricomycetes
  3. RendBoletales
  4. CsaládBoletaceae
  5. NemzetségPorphyrellus
  • Faj: Porphyrellus porphyrosporus
  • A faj leírója: (Fr. & Hök) E.-J. Gilbert (1931)
  • Magyar fajnév: Sötét tinóru
  • Életmód: mikorrhizaképző
  • Étkezési érték: mérgező
Ha hasznosnak találod a tartalmat, adományoddal segítheted az oldal fejlesztését.
Vissza a tetejére