Fajkártyás tanulás

Leírás

Kalap: 2–8 cm átmérőjű, fiatalon félgömb alakú, később domború, hamar kiterülő, idősen olykor kissé bemélyedő. Kezdetben élénkpiros vagy rózsavörös, majd gyorsan rózsaszínre, krémszínűre vagy fehéresre kifakul, gyakran foltos. Nedvesen kissé tapadós, kalapbőre csaknem teljesen lehúzható.

Lemezek: Fehérek, sűrűn állók, a tönkhöz nőttek, rendkívül törékenyek. Ízük égetően csípős.

Tönk: 3–7 cm magas és 0,5–1,5 cm vastag, mindig fehér, vöröses tónusok nélkül. Hengeres, olykor a tövén kissé bunkós, felülete csupasz.

Hús: Fehér, vékony, puha és nagyon törékeny; a kalapbőr alatt metszetben olykor kissé rózsaszínes. Illata kellemesen gyümölcsös, íze égetően csípős.

Spóra: Spórapora fehér; a spórák aprók, finoman szemölcsösek.

Előfordulás: Mikorrhizaképző faj, savanyú talajú lomb- és fenyőerdőkben, főként szárazabb vagy mérsékelten nedves helyeken. Tölgy, bükk, erdeifenyő és lucfenyő társaságában júniustól októberig terem.

Mérgezőség: Mérgező, gyomor- és bélrendszeri tüneteket okoz. Erősen csípős íze figyelmeztető bélyeg; fogyasztása tilos.

Összetéveszthetőség: Leginkább a hánytató galambgombával téveszthető össze. Az erdei galambgomba általában kisebb, kalapja erősebben kifakul, spórái kisebbek, és szárazabb talajú erdőkben jelenik meg.

Megjegyzés: A latin 'russus' (vörös) melléknév kicsinyítő képzős változata, amely a gombanemzetség számos fajára jellemző vöröses, rózsaszínes kalapszínre utal. A 'silva' (erdő) főnévből képzett melléknév, amely az élőhelyre utal: az erdőben, fák között élő.

Fajleírás: A fajt korábban a hánytató galambgomba változatának tekintették, Russula emetica var. silvestris néven; mai fajszintű neve Russula silvestris.

Rendszertan

1. TörzsBasidiomycota
2. OsztályAgaricomycetes
3. RendRussulales
4. CsaládRussulaceae
5. NemzetségRussula

• Faj: Russula silvestris
• Korábbi név: Russula emetica var. silvestris
• Szerzők: (Singer) Reumaux
• Magyar fajnév: Erdei galambgomba
• Életmód: mikorrhizaképző
• Étkezési érték: mérgező