Kék pókhálósgomba

Cortinarius caerulescens



Kalap: 5-12 cm átmérőjű; kezdetben félgömb alakú, később domború, majd ellaposodik, közepe bemélyedhet, széle sokáig aláhajló; kékes, kékesibolyás színű; közepe okkeresre vagy világosbarnára kifakulhat; felülete nedvesen ragadós, szárazon fénylő.

Lemezek: Tönkhöz nőttek; fiatalon kékesibolyásak, később a spóraportól rozsdabarna színűek.

Tönk: 4-10 cm hosszú, 1-4 cm vastag; hengeres, tövén széles peremes gumóval; kékesibolyás, a kalapnál kissé világosabb színű; fiatalon kékesfehér, pókhálószerű fátyollal, mely idősebb korban a tönk felső harmadában rozsdabarna szálak formájában megmarad.

Hús: Kemény; kékesibolya, később kifakuló, a tönkben okkeres színű; szaga és íze dohos.

Spóra: Rozsdabarna; 8–11 × 4.8–6.5 µm; mandula alakú.

Előfordulása: Szeptembertől novemberig, meszes talajú lomberdőkben (elsősorban bükkösökben) növő, ritka gombafaj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a mérgező Retekszagú kígyógomba, az ehető Lila pereszke és a Lilatönkű pereszke.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Lilatönkű pereszke

Megjegyzés: Az elnevezés Cortinarius utalás részleges fátyolra, a Cortina jelentése függöny, a fiatal gomba lemezeit a részleges burok védi, amely szálas szerkezetű, és a tönköt köti össze a kalap széllel. A caerulescens jelentése a kékké változó, azonban egy másik képző az escens jelentése majdnem, így a -Szinte kék, kékes- meghatározás megfelelőbb értelmezés ebben az esetben.

Fajleírás: 1762-ben Jacob Christian Schaeffer írta le ezt a gombát, és adta neki az  Agaricus caerulescens nevet. (A korai időkben a gomba osztályozás, a legtöbb lemezes gombát egy hatalmas Agaricus nemzetségbe sorolta, amelynek tartalma azóta nagyrészt újraelosztásra került, és más nemzetségek lettek létrehozva.) A nagy svéd mikológus Elias Magnus Fries, 1838-ban, sorolta át ez a fajt a Cortinarius nemzetségbe, és a tudományos neve Cortinarius caerulescens lett.