Retekszagú fakógomba

Hebeloma sinapizans



Kalap: 4-15 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, széle sokáig aláhajló, végül hullámos; bőrszínű, okkerbarna, közepe vörösesbarnás árnyalatú, felülete sima, nedvesen kissé nyálkás-ragadós, szárazon fénylő. Sötétebb közpétől, egyre világosabb barna, néha az öregebb példányok fahéj árnyalatúak;

Lemezek: A tönkhöz nőttek, sűrűn állók, vékonyak; fiatalon agyagszínűek, idősebb korban fahéjbarnák, élük eleinte fehéres, finoman pelyhes, vagy fogazott.

Tönk: 5-10 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, alja kissé gumós; idősen üregesedő; fehéres, a tövében barnás színű; felületét szemcsék, pikkelykék borítják.

Hús:Kemény; fakóbarna; erősen retekszagú és kesernyés ízű.

Spóra: Vörösesbarna; 10-13 x 6.5-8μm; Mandula- vagy citrom alakú, kis felületi szemölcsökkel

Előfordulása: Júniustól novemberig, lomb- és fenyőerdők talaján, sokszor tömegesen növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Mérgező.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető Illatos pereszke.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Csalóka pereszkeErdőszéli csiperke

Megjegyzés: A latin név Hebeloma az ógörög szavakból: Hebe = fiatal, és az utótag - Loma= fátyol összevonásával jött létre. A jelentés arra utal, hogy a fiatal gomba részleges burka fátyolként védi a lemezeket. A  Loma utótag számos más gombák nemzetségek esetében is felbukkan. (Entoloma és Tricholoma) . A sinapizans a latin sinapis szóból ered, ami azt jelenti, mustár; ez egy utalás a jellemző sárgás-okker színű kalapra.

Fajleírás: Ezt a gombát 1793-ban egy francia mikológus Jean-Jacques Paulet (1740-1826) írta le, aki a kéttagú tudományos nevét adta Hypophyllum sinapizans. Egy másik francia, Claude-Casimir Gillet (1806-1896), aki 1874-ben sorolta ezt a fajt a Hebeloma nemzetséghez, így lett a jelenleg elfogadott tudományos neve Hebeloma sinapizans.