Sötétlábú fakógomba

Hebeloma mesophaeum



Kalap: 2-6 cm átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, később domború, majd kiterül, sokszor kissé púpos; közepe csokoládébarna, vörösesbarna, a széle felé világosbarna, okkeres vagy bőrszínű; felülete kissé ragadós; peremét fehéres vagy halványbarnás színű fátyolmaradványok borítják.

Lemezek: A tönkhöz nőttek, sűrűn állók; kezdetben fakók, krémszínűek, később halványbarnásak lesznek.

Tönk: 4-10 cm hosszú, 0,6-1,5 cm vastag; hengeres, sokszor kissé görbe; felül fehéres, lefelé barnás, töve sötétbarna; csúcsa korpás, deres, lefelé gyakran szálas fátyolmaradványok díszítik.

Hús: A kalapban fehéres, a tönkben barna, kissé retekszagú, keserű ízű.

Spóra: Barna; 8-10 x 5-6µm; elliptikus, finoman szemölcsös

Előfordulása: Májustól novemberig, lomb- és fenyőerdők talaján növő, nem ritka faj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a nem ehető Fakó tőkegomba, Gyapjaslábú fülőke és az ehető Tavaszi rétgomba.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Fakó tőkegomba

Megjegyzés: A Hebeloma nemzetség név két ókori görög szóból: Hebe - fiatal, és az utótag -Loma fátyol, szegély szavakból származik. A mesophaeum jelentése sötét közepű -,a kalap középső része sötétebb, mint a többi.

Fajleírás: 1828-ban a Christiaan Hendrik Persoon írta le, és adta a tudományos névét Agaricus fastibilis var .mesophaeus, majd tíz évvel később, az Agaricus mesophaeus nevet. 1872-ben a francia mikológus Lucien Quélet tette át ezt a fajt a Hebeloma nemzetségbe, a jelenleg elfogadott tudományos neve így Hebeloma mesophaeum lett.