Kalap: Kúp alakú, kicsiny, 2-10 cm széles. Erősen sugarasan szálas, szélein többnyire virágszirmokhoz hasonlóan behasadozó. Színe barnássárga vagy sárgásbarna, de lehet szalmasárga vagy szürkésbarna is. Szélét fiatal korban fátyol köti a tönkhöz.
Lemezek: Halvány szürkéssárgásak, majd szürkésbarnás, barnás színűek. Spórái barnássárgák, hosszúkás vese alakúak.
Tönk: Egyenes, egyenletesen vastag, a kalaphoz arányítva hosszú, 2-10 cm és 0,5-1,5 cm vastag. Alul a tönk töve gyakran gumós. Színe fehéres vagy halványsárgás, halványbarnás. Felül a kalap alatt gyakran apró, fehér szemcsék borítják.
Hús: Fehéres, a kalapban vékony, törékeny, puha vizenyős. A tönkben is törékeny, többnyire halványbarnás.
Fogyaszthatóság: Általában kellemetlen szagú és édeskés-kesernyés ízű. Mérgező, a tünetek a susulykamérgezésre jellemzők, gyakran igen súlyosak.
Előfordulás: Kertekben, bokrok alján, de erdőkben is, árnyékos, nyirkos helyeken tavasztól késő őszig terem. Mindenfelé gyakori, de többnyire egyenként, magányosan, bár néha seregesen jelenik meg.
Spóra: Tompa barna; 9-12 x 4.5-7µm; elliptikus, sima, bab alakú.
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá számos ritkább susulykafaj is, így elsősorban a közeli rokonai, például a gumóstönkű susulyka, de ezek ugyancsak mérgezőek. A kerti susulykával gyakran előfordulnak mérgezések, mert összetévesztik a Mezei szegfűgombával. Megkülönböztető tulajdonságai, hogy a szegfűgomba kalapja nem sugarasan rostos-bordás, lemezei ritkán állók és a kalappal egyező, nem sötétebb színűek, tönkje pedig szívós, nem törékeny, puha. A szegfűgombára jellemző a jó illata is. Inkább hasonlít a sárga rétgombához, amelytől főleg a kalap rostos-bordás felületével különbözik. Hasonlíthat a Fenyő-pereszkéhez is, de annak kalapja feketésszürke és lemezei fehéresek. A Kerti tintagomba lemezei viszont megfeketednek és az a gomba sűrű csoportos.
Megjegyzés: Inocybe név jelentése - szálas fej, míg a rimosa a latin rimosus melléknévből származik, jelentése - töréssel vagy repedéssel teli.
Fajleírás: 1789-ben a francia természettudós Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le ezt a gombát tudományosan Agaricus rimosus néven. 1871-ben a német mikológus Paul Kummer tette át ezt a fajt az Inocybe nemzetségbe, ekkor nyerte el a jelenleg elfogadott tudományos nevét Inocybe rimosa formájában. Számos szinonimája volt, többek közt az Inocybe fastigiata, amelyen még sokan ismerik.
Egyéb elnevezések: Inocybe fastigiata
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Cortinariaceae |
Nemzetség: | Inocybe |
Fajnév: | rimosa |
A faj leírója: | (Bull. |
Magyar fajnév: | kerti susulyka |
Életmód: | mikorrhizaképző |
Étkezési érték: | mérgező |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Kerti susulyka - Inocybe rimosa
A gomba bélyegen: