Ragadós bocskorosgomba

Volvariella gloiocephalus



Kalap: Kúposból szétterülő, széle később felhajlik, de többnyire csak az egyik oldalán. 6 -15 cm széles, eléggé vékony húsú. Színe fehér, szürkés - sárgásfehér vagy közepén sötétebb, az idősebb példányok barnulók. Felülete többnyire ragadós.

Lemezek: Szélesek, kezdetben fehérek, majd rózsaszínre, húsvörösre színeződnek, az öreg gombán kissé megbarnulnak. Felülete többnyire ragadós.

Tönk: Eléggé magas és karcsú, felfelé vékonyodó, tömör, 4-20 cm hosszú, 1- 2 cm vastag. Fehér vagy a kalaphoz hasonló színű, selymes felületű. A tönk a kalapból csuklósan kifordítható. A tönk tövén a bocskor feltűnően nagy, fehér, behasadozó szélű.

Hús: Puha, törékeny, vizenyős, fehér. Nem jó, összehúzó ízű és nem jó szagú, de szaga nem jellemző.

Spóra: Rózsaszínes-barna; 13-18 x 8-10µm; elliptikus, sima.

Előfordulás: Tavasztól őszig terem, különösen május júniusban. Lakott helyek közelében, korhadó, trágyás anyagon, kertben, ligetekben, temetőkben, utak mentén, városban is, néha erdőben. Sokfelé nem ritka.

Fogyaszthatóság: Feltételesen ehető, de vizenyős, törékeny húsú. Esetleg más gombákkal együtt elkészíthető. Mivel a mérges galócákkal összetéveszthető, ezért gyűjtésre nem ajánljuk.

Összetéveszthetőség: Összetéveszthető a Gyilkos galócákkal, amelyeknek lemezei azonban fehérek maradnak, és tönkjükön, a bocskoron kívül még gallér is van. Leginkább a selyemgombákkal téveszthető össze, amelyek kalapjának széle azonban erősen bordás, és lemezeik fehérek maradnak. Hasonlít az ehető csiperkékhez is, de ezeknek nincs bocskoruk, van gallérjuk, és lemezeik végül feketék lesznek. Rokonai közül hasonlít hozzá az Óriás bocskorosgomba, amelynek kalapja selymes-szálas, pikkelyektől nemezes. Rokona a rizsszalmán termesztett kelet-ázsiai bocskorosgomba is.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Óriás bocskorosgomba

Egyéb latin név: Volvariella speciosa

Megjegyzés: A Volvariella név hivatkozás a bocskorra (volva), amely a szár bázisának hártyás, fátyol maradványa. A gloiocephala a görög gloio ragasztó vagy nyálkás anyag és cephalus, vagyis fej szavakból származik. Ezért gloiocephalus jelentése ragadós fej - utalás a kalap nyúlós felületére.

Fajleírás: Augustin Pyramus de Candolle írta le ezt a gombát 1815-ben, és Agaricus gloiocephalus-nak nevezte el. A jelenleg elfogadott tudományos név 1986-tól használatos, amikor Teun Boekhout és Manfred Enderle mikológusok új rendszertani besorolást adtak neki, és Volvariella gloiocephala néven ismerik azóta. A faj az újonnan létrehozott Volvopluteus nemzetség tagja. Mivel a nemzetség új, ezért sokan még speciosa néven hivatkoznak rá.