Kalap: Kissé kúpos, félgömb alakúból laposra kiterülő, közepén többnyire sötétebb színű, kis, lapos kúppal. 2-8 cm nagy, vékony húsú. Színe kénsárga, rozsdasárga, csak közepén barnásvörös. A kalap szélén a fátyolos burokmaradványtól néha feltűnő piszkossárga vagy feketés pihék vannak.
Lemezek: Színük kénsárgából hamar zöldes árnyalatú lesz, majd olajzöld, feketészöld, csak öreg példányokon bíborbarna. Spórapora feketésbarna, csokoládészínű.
Tönk: Aránylag hosszú, karcsú, egyenletesen vastag, görbe, egy tőből néha igen sok tönk is kiindul. 5-15 cm hosszú, kb. 1,5 cm vastag. Színe sárga, lefelé rövid szakaszon többnyire sötétebb, rozsdás és vörösbarnán szálas. A fiatal gombán a lemezeket finom pókhálószerű burok takarja, amely elszakadva a tönkön sötétebb nyomot hagyhat hátra, de többnyire teljesen elenyészik.
Hús: Kénsárga, barnára sötétedik.
Fogyaszthatóság: Kissé kellemetlen szagú és rossz ízű, keserű, többnyire epeízű. Keserű, rossz ízű, ezért aligha kerül fogyasztásra. Tulajdonképpen mérgező gomba. Rosszullétet és hasmenést okozhat, de súlyosabb mérgezésről, sőt külföldön halálos esetről is tudunk.
Előfordulás: Egész évben terem, néha még télen és kora tavasszal is. Főleg nyáron és ősszel találjuk nagy csoportokban, elhalt fatönkön, fák tövében vagy kivágott fa helyén a földön. Mindenféle erdőben igen gyakori.
Spóra: lilás-barna, 6-7 x 4-4.5μm, elliptikus, sima
Összetéveszthetőség Sok fán termő, csoportos, sárgásbarna gombához hasonlít. Leginkább hasonló hozzá közeli rokona, a Vöröses kénvirággomba, amely többnyire nagyobb, és kalapszíne kifejezettebben vörösbarna. Ez a szép és igen gyakori gomba ugyan nem mérgező, de rossz ízű, keserű. Hasonlít az Ízletes tőkegombához is, ez viszont egyszínűen sárgásbarna, tönkje pedig galléros és pikkelyes. A Gyűrűs tuskógomba galléros, lemezei fiatalon fehéresek, kalapja pedig sárgásbarna és pikkelyes. A Barna porhanyósgomba kalapja és lemeze barna, de tönkje fehér és csöves. Legjobban hasonlít még hozzá a Téli fülőke, de annak tönkje bársonyos és alul sötétbarna.A sárga és a Vöröses kénvirággombát valamennyi hasonló gombától jól megkülönbözteti lemezeinek zöldes színe.
Megjegyzés: Hypholoma jelentése gomba szálak (hifa). A fasciculare a latin fasces szóból -vesszőnyaláb származik. A fasces maga egy vesszőnyaláb, amelyet piros bőrszíjakkal kötöttek össze, a nyaláb mellé egy bárdot (securis) is kötöttek, amelynek éle kilátszott a kötegből. A fasces a Római Köztársaság korából eredő hatalmi jelvény, aki ezt az eszközt magánál hordta, ezzel jelezte, hogy jogában áll testi fenyítést is alkalmazni. Érdemes ennek mélyebben utánna járni, a névadás mindenesetre elég meglepő.
Fajleírás: 1778-ban a brit botanikus és mikológus William Hudson (1730-1793) írta le tudományosan, és az Agaricus fascicularis nevet adta neki. Jelenlegi alap nevét -Hypholoma fasciculare- 1871-ben Paul Kummer adta, amikor a Hypholoma nemzetséghez sorolta.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Strophariaceae |
Nemzetség: | Hypholoma |
Fajnév: | fasciculare |
A faj leírója: | (Huds.) P. Kumm. |
Magyar fajnév: | sárga kénvirággomba |
Életmód: | fán élő szaprotróf |
Étkezési érték: | mérgező |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Sárga kénvirággomba - Hypholoma fasciculare