Fenyves sisakgomba

Fenyves turjángomba

Galerina marginata



Kalap: 1-5 cm átmérőjű; kezdetben kúpos, domború, majd kiterül; okkersárga, sárgásbarna, fahéjbarna, nedvesen sötétebb, kiszáradva fakóokkeres színű; felülete sima, pereme áttetszően bordás.

Lemezek: A tönkhöz nőttek, esetleg kissé lefutók, sűrűn állók; először okkeresek, később fahéjbarnák lesznek.

Tönk: 2-8 cm hosszú, 0,3-0,8 cm vastag; hengeres, gyakran görbe; üreges; felül világosbarna, lefelé rozsdabarna; felületét fehéres szálacskák borítják; gallérja vékony, többé-kevésbé múlékony, barna színű.

Hús: Vékony; a kalapban sárgásbarna, a tönkben barna; gyengén lisztszagú és -ízű.

Spóra: Barna; 8-10 5-6 μm; elliptikus, kis szemölcsökkel fedett.

Előfordulás: Szeptembertől novemberig, fenyőtuskókon ritkábban, lombos fák korhadékán egyenként vagy kis csoportban növő, nem gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Halálosan mérgező, a Gyilkos galócához hasonlóan amatoxint tartalmaz.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető Csoportos tuskógomba és az Ízletes tőkegomba.

Megjegyzés: Galerina a latin gale-sisak szóból ered, melynek jelentése , sisakos.  Míg a marginata- nem központi, valaminek a szélén lévő vagy határolt (pl a magyar margó szó), és az általában halványabb kalap szélére utal, amely jó ismertető jegy

Fajleírás: 1789-ben a német mikológus August Johann Georg Karl Batsch (1761-1802) írta le, és adta a nevét Agaricus marginatus. A jelenleg elfogadott tudományos név Galerina marginata egy másik német mikológus Robert Kühner (1903-1996) munkájának köszönhető, a Galerina nemzetséghez sorolta.