Kalap: Félgömb alakúból lassan kiterülő, közepén nemritkán kis, lapos púppal. 2-5 cm nagy, de 10 cm-esre is megnőhet. Vékony húsú. Színe barna, sárgásbarna, középen többnyire élénkebb, és gyakran a szélén körbefutó sötétebb sáv látszik.
Lemezek: Halványbarnáról rozsdabarnára színeződnek. Spórapora rozsdabarna. A lemezekről bőven lehulló spórapor a talajt, a fatönköt rozsdabarnára festi. Spórái sárgák, tojásdadok.
Tönk: Karcsú, egyenletes, többnyire görbe, 5-12 cm hosszú, 0,5-1 cm vastag. Gallérja barna, szakadozott, lelógó, végül elenyésző. A tönk a gallér felett világosabb, alatta sötétbarna, a tövén fekete. A gallér alatt sűrűn felálló vagy felkunkorodó, kicsi, barna pikkelyekkel fedett.
Hús: A kalapban puha, rugalmas, fehér, a tönkben merev, törékeny, aljában szívós, barnás, alul sötétbarna.
Fogyaszthatóság: Jó szagú, igen jó ízű ehető gomba. Levesnek, salátának ajánlható.
Előfordulás: Kora tavasztól késő őszig terem. Elhalt, de még el nem korhadt fatönkön, öreg fák tövében, mohás fatuskón, gyökereken, árnyékos, nyirkos erdőben, csoportokban található. Egy-egy csoportban néha 100-nál több kalap is előfordul. Fatuskókon termeszthető is.
Spóra: Vöröses-okker sötét fahéj barna; 5.5-7.5 x 4-5 µm; széles elliptikus, sima.
Összetéveszthetőség: Más csoportos, fatönkön termő gombákhoz hasonló, de azoktól elég könnyen megkülönböztethető. A sárga és a Vöröses kénvirággombától megkülönbözteti, hogy azok lemezei zöldesek, tönkjük sárga, nem pikkelyes, és ízük keserű. A Téli fülőke is hasonlít rá, de annak tönkje gallér nélküli és bársonyos, kalapja pedig ragadós és halszagú. A gyűrűs és a csupros tuskógomba nagyobb, és nem a tönkjük, hanem a kalap teteje pikkelyes, spóraporuk pedig fehér. A többi tőkegombától jól megkülönbözteti, hogy ennek nem a kalapja pikkelyes, hanem csak a tönkje. A nálunk ritka csoportos déli rétgomba kalapja ugyancsak sima, színe azonban a szélén fehéres. Tönkje szálkás-pikkelyes, felül fehéres, alul barnás. Ez a faj leginkább fűzfán és nyárfán csoportosan terem.
Megjegyzés: A nemzetség neve az amerikai mikológus Calvin C Kuehner (1922-2011) tiszteletére kapta. A mutabilis jelentése változékony, a kalap rendkívüli színváltozásaira utal, amelyet a nedvesség okoz.
Fajleírás: Jacob Christian Schaeffer írta le ezt a fajt 1762-ben Agaricus mutabilis néven. A jelenlegi tudományos neve Kuehneromyces mutabilis 1946-ból származik, amikor Rolf Singer és Alexander Hanchet Smith (1904-1986) létrehozta a Kuehneromyces nemzetséget.
Rendszertan:
Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Strophariaceae |
Nemzetség: | Kuehneromyces |
Fajnév: | mutabilis |
A faj leírója: | (Schaeff. |
Magyar fajnév: | ízletes tőkegomba |
Életmód: | fán élő szaprotróf |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Ízletes tőkegomba - Kuehneromyces mutabilis
A gomba bélyegen: