Déli tőkegomba

Agrocybe cylindracea



Kalap: 3-10 cm átmérőjű; fiatalon domború, később ellaposodik, közepe bemélyedhet; szürkésbarna, okkeres, krémszínű, a széle felé világosabb; felülete sima, ráncos, bőre gyakran felrepedezik

Lemezek: A tönkhöz nőttek vagy kis foggal lefutók, sűrűn állók; fiatalon fehéresek, sárgásszürkés, később dohánybarnák lesznek.

Tönk: 5-15 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag; hengeres vagy lefelé kissé elvékonyodó, sokszor görbe, csoportos; fehéres, barnás színű; vékony, lelógó fehéres gallérja van, amit idősebb korban a kihulló spórák barnára színeznek; felülete finoman szálas.

Hús: A kalapban rugalmas, fehéres, a tönkben szálas-rostos, tövében barnás; sajátos illatú, jóízű.

Spóra: Donány-barna, 8.5-11 x 5-6.5µm, elliptikus, sima

Előfordulása: Áprilistól novemberig, főleg puhafák (nyár, fűz) körül vagy tuskójukon, csoportosan növő, helyenként gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Ehető, árusítható.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető Tavaszi rétgomba. Más csoportos, tuskón termő fajoktól száraz termőteste, színe és füstszínű barna lemezei különítik el.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Sötét rétgomba

Egyéb latin név: Agrocybe aegerita

Megjegyzés: Termeszthető faj. Az agrocybe név az agro - mező, és a cybe- fej vagy kalap szavakból származik. A cylindracea egy latin szó és egyszerűen azt jelenti, hengeres. (cylinder, mint a zár vagy maga cilinder, mint fejfedő)

Fajleírás: 1876-ban August Pyramis De Candolle (1778-1841) írta le, és adta a Pholiota cylindracea tudományos nevet. 1838-ba a francia mikológus René Charles Joseph Ernest Maire (1878-1949), adta a gombát a mai nemzetséghez, ezáltal létrehozva az elfogadott (Nem minden jegyzék által) tudományos nevét Agrocybe cylindracea.