Kalap: Domború, majd lapos, de középen csúcsos, 5-10 cm nagy, vastag húsú. Színe rézvörös, lilásan barnásvörös, narancsvörös vagy sárgás szürkésvörös. Felülete kissé ragadós vagy szárazon fényes.
Lemezek: Kezdetben vörösesbarnák, majd lilásbarnák, végül barnásfeketék. A fiatal gombán fátyol köti össze a kalap szélét a tönkkel és takarja a lemezeket.
Tönk: Karcsú, orsószerű, többnyire görbe, 5-10 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, tömör. Színe nagyjában a kalaphoz hasonló: sárgás, vöröses, lilás, alul a tövén sárga, narancssárga, közepén többnyire keresztben foltos, csíkos.
Hús: Narancssárga, rozsdavörös, lilásvörös színű, a tönk tövében élénksárga. A féregrágás a halványabb húsban lilavörös lesz, feltűnően elszíneződik.
Spóra: Nagyon sötét füstös olajbogyó fekete; 15-22 x 5,5 7 μm; hosszúkás orsó alakú.
Fogyaszthatóság: Ehető és árusítható. Íze enyhén fanyar, szaga alig van. Jó, ehető gomba. Fogyasztásra sokféleképpen alkalmas, de leginkább levesnek kiváló. Kitűnően és szépen szárad.
Előfordulás: Fenyőerdők talaján, nyár végén, de főleg ősszel többnyire seregesen találjuk. Egyes helyeken gyakori, többnyire a fenyőtinóruval egy helyen.
Összetéveszthetőség: Más gombával nem téveszthető össze. Közeli rokona a Barna nyálkásgomba, amelyen nincsen vöröses árnyalat, kalapbőre lehúzható, húsa fehér, és inkább csak a magasabb hegyvidéken terem.
Ezek a gombák tartalmaznak utalást:
Barna nyálkásgomba | Nemezes nyálkásgomba |
Nyálkástönkű pókhálósgomba | Rózsaszínű nyálkásgomba |
Megjegyzés: A rutilus jelentése: piros vagy vörös, ami találó elnevezés az ilyen kalapú gombákra. A nemzettség neve chroogomphus, ami a görög ghompos szóból ered, és a jelentése- nagy ék alakú köröm, vagy dugó.
Fajleírás: 1774-ben Jacob Christian Schaeffer írta le először ezt a gombát, és Agaricus rutilus nevet adott neki. 1964-ben került át a Chroogomphus nemzetségbe az amerikai mikológus Orson K. Miller, Jr., (1930-2006) által.