Bársonyostönkű cölöpgomba

Tapinella atrotomentosa



Kalap: Nagy, csaknem mindig excentrikus, gyakran több példány nő egymás mellett. Mérete kiterülve 10-20 cm-es, de előfordulnak ennél jóval nagyobb, óriási példányok is, színe mély sötétbarna. Széle begöngyölt.

Lemezek: Aránylag ritkán állók, a rövid, többnyire kajla tönkre mélyen lefutóak, színük fiatalon sárga, később sárgásbarna.

Tönk: Vastag, szép, mélybarna bársony borítja.

Hús: Tömötten rostos kemény, sárga, sárgásbarna, ha megkóstoljuk, összehúzóan sósan kellemetlen ízű.

Spóra: Barna; 5-6 x 3-4.5 µm; elliptikus, sima.

Előfordulás: Termőhelye fenyves, leginkább az erdei fenyőt kedveli. Vagy levágott tönkön, vagy gyakran az élőfa alsó részén odúból vagy sérülésből nőnek ki féloldalt a kalapok. Előfordulhat talajon is, ha az avar tönköt vagy gyökeret takar. Mint minden cölöpgomba, veszélyes!

Fogyaszthatóság: Nem ehető

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a mérgező Begöngyöltszélű cölöpgomba.

Egyéb latin név: Paxillus atrotomentosus

Megjegyzés: A nevében szereplő két jellemzőjéről még akkor is felismerjük, ha előtte sohasem láttuk. Tapinella nemzetséget 1931-ben a francia mikológus Jean-Edouard Gilbert (1888-1954) hozta létre. Tapinella a Tapis - szőnyeg szóból származik. Az atrotomentosa összetett szó, ami a latin előtag atro-sötét és tomentosa-rövid sűrű, gubancos haj (bársonyos, nemezes) szavakból ered, és a gomba tönkjének felületére utal, amely fekete-molyhos (bársonyos) tapintású.

Fajleírás: 1786-ban a német természettudós August Johann Georg Karl Batsch (1761-1802) jegyezte le Agaricus atrotomentosus néven. 1992-ben a cseh mikológus Josef Sutara (1943-) sorolta be a Tapinella nemzetségbe, aki átnevezte Tapinella atrotomentosa-nak .