Zöldesszürke döggomba

Entoloma rhodopolium



Kalap: 5-10 cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik, gyakran tompán púpos, végül kissé benyomottá, hullámos szélűvé válik; szürke, szürkéssárgás, világos olívszürke, száraz időben fehéresszürke; felülete csupasz, selymesen fénylő.

Lemezek: A tönkre kissé ránőnek, szélesek; fiatalon fehérek, majd rózsás színűek, végül rózsás-hússzínűek lesznek; élük többé-kevésbé behasadozó.

Tönk: 5-12 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; hengeres vagy lefelé elvékonyodó; fehéres; felülete hosszan szálazott, selymesen fénylő, csúcsánál kissé deres.

Hús: A kalapban igen vékony, a tönkben szálas; fehéres; szagtalan vagy enyhén lúgszagú; fanyar ízű.

Spóra: Rózsaszín; 8-10.5 x 7-8μm; gömbölyded szögletes.

Előfordulása: Júniustól novemberig, lomberdőben növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Gyengén mérgező, gyomor és bélpanaszokat okoz.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a mérgező Nagy döggomba és az ehető Barna csengettyűgomba, Csoportos pereszke és a Tövisaljagomba.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Ezüstszürke döggombaSzéleslemezű fülőke
Tavaszi döggomba

Megjegyzés: A rhodopoliumrhodo előtagból  - vörös vagy vöröses (görögül rózsa), valamint a polium-rúd (szár) szavakból. Utalva a lemezek és a tönk színére. Az Entoloma az ókori görög  entos -belső, és a loma - szegély szóból ered.

Fajleírás: 1818-ban a nagy svéd mikológus Elias Magnus Fries ítra le és adta az Agaricus rhodopolius tudományos nevet. 1871-ben a német mikológus Paul Kummer sorolta át ezt a fajt az entholoma nemzetségbe, így a tudományos neve Entoloma rhodopolium lett.