Sárgástönkű kígyógomba

Mycena renati



Kalap: 1-2,5 cm átmérőjű. Kezdetben a kalapforma kúpos, majd tojás vagy harang formájú, végül domborúvá válik, közepén kis púpocskával. Széle bordázott. Eleinte sárgásbarna, okkeres, barnás széllel, később rózsásbarna lesz, végül krémszínűre fakul ki és csak a közepe marad rózsásbarnás. Felülete csupasz.

Lemezek: Kis fogakkal lefutnak a tönkre, szélesek, fiatalon fehérek, idősen rózsás árnyalatúak lesznek.

Tönk: 4-5 cm hosszú, 0,2-0,5 cm vastag; hengeres, lefelé vékonyodó, csoportos növésű; üreges; aranysárga színű; felülete sima, fényes, alján szöszös, szálas.

Hús: Nagyon vékony, puha, vizenyős; fehéres, nitrózus szaga van, nincs jellegzetes íze.

Spóra: Fehér;  6,5-10 x 5-7 µm; elliptikus, sima, olajcseppekkel

Előfordulása: Májustól novemberig, lomberdőben, főleg bükkösben, korhadó faanyagon növő, hazánkban nem ritka faj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Több hasonló, étkezésre alkalmatlan kígyógomba létezik.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Cifra kígyógomba

Egyéb latin név: Mycena flavipes, mycena epipterygia

Megjegyzés: A speciális név az epipterygia az epi- vagyis el és pterugion - (kis) szárnyra emlékeztető. A gombának nagyon sok elnevezése és hivatkozása található. A leggyakoribb szinonímák: mycena flavipes, mycena renati, mycena epipterygia. A renati ujjászületést jelent. A falvipes jelentése sárga láb.

Fajleírás: 1772-ben az olasz mikológus Giovanni Antonio Scopoli írta le először ezt a gombát, Agaricus epipterygius néven. Az egyik jelenleg elfogadott tudományos név Mycena epipterygia 1821-ből származik, amikor a brit mikológus Samuel Frederick Gray (1766-1828)Mycena nemzetségbe sorolta. A francia mikológus Lucien Quélet 1886-ban ezen a fajnéven mycena renati írta le. 2005-ben Giovanni Robich a var. alba leírását adta meg.