Széleslemezű fülőke

Clitocybula platyphylla



Kalap: 5-15 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd ellaposodik, közepe többé-kevésbé púpos, széle száraz időben gyakran behasadozik; fehéres, szürkésbarnás, világos olívbarnás; felülete benőtten, sugarasan szálas.

Lemezek: A tönkhöz nőttek vagy csaknem szabadon állók, szélesek, hasasak, ritkán állók; fehéresek, élük fűrészes, gyakran sötétebb.

Tönk: 5-10 (15) cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; hengeres, a talajból óvatosan kihúzva, az alján gyökérszerű, többször elágazó, sokszor nagyon hosszú, fehér micéliumzsinór látható; fehéres vagy kissé szürkés; felülete hosszan szálas.

Hús: A kalapban vékony, puha, a tönkben szálas, törékeny; fehér; szaga nem jellegzetes, íze fanyar.

Spóra: Fehér; 6-10 x 5-8 µm; gömbölyű, sima, olajcseppekkel

Előfordulása: Májustól októberig, lomberdőben, korhadó fatuskón, ágakon vagy talajon növő, gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Íze miatt nem ehető.

Összetéveszthetőség: Hasonlít rá a mérgező Zöldesszürke döggomba, az ehető Barna csengettyűgomba és Fenyő-pereszke.

Egyéb latin név: Megacollybia platyphylla

Megjegyzés: A nemzetség neve a Megacollybia a Mega-nagy, és a -Collybia-érmék vagy érme alakú szavakból alakult ki, jelezve, hogy ezek nagyobbak, mint az érme alakú gombák a Collybia nemzetségben. Egyébként néhány a leggyakoribb fajok közül, amelyek sok éven át a Collybia nemzetségben voltak, nemrégiben átkerültek a Gymnopus és Rhodocollybia csoportokba. Lásd például, Gymnopus peronatus vagy Rhodocollybia butyracea fajokat. A platyphylla a platy -vagyis széles és a phylla -levelek (ebben az esetben lemezek) szavakból, azaz széles lemezű.

Fajleírás: 1796-ban a Christiaan Hendrik Persoon írta le, és hozta létre a tudományos nevét Agaricus platyphyllus-ként. 1972-ben a cseh mikológusok František Kotlaba és Zdeněk Pouzar sorolták ezt a fajt a Megacollybia nemzetségbe, ami a jelenleg elfogadott tudományos neve.