Gyapjaslábú fülőke

Gymnopus peronatus



Kalap: Domború, majd kúpos, kicsiny, 2-7 cm széles, fiatalon sárgásbarna, hamvas, majd barna, szürkésbarna lesz. Gyakran fonnyadt.

Lemezek: Sűrűn állók, olykor kissé ritkán állók, nem lefutók. Színük kezdetben sárga, barnássárga, később barna.

Tönk: Karcsú, egyenes, merev, 4-8 cm hosszú, 3-4 cm vastag. Világosbarnás színű, merev, töve feltűnően, vattaszerűen pelyhes, gyapjas, sárgásfehér vagy citromsárga színű.

Hús: A kalapban vékony, a tönkben szívós, világosbarnás. Szag és íz: Kellemetlenül csípős ízű. Szaga nem jellemző.

Spóra: Fehér; 6-7 x 3-4 µm; elliptikus, sima

Előfordulás: Erdőben, talajon, az avar között, olykor seregesen, de nem csoportosan terem. Tavasztól késő őszig, főleg esők után igen gyakori. Száraz időben sokszor fonnyadtan található.

Fogyaszthatóság: Szívós, rágós és rossz ízű, tehát fogyasztásra alkalmatlan. Mint igen gyakori és gyanús faj, mégis említést érdemel.

Összetéveszthetőség: A Mezei szegfűgombától sűrűbben álló barna lemezei, sötétebb barna színe, gyapjas tönkje és termőhelye jól megkülönbözteti. A sárga rétgomba sem erdőben terem, nem csípős ízű, és a kalapnál sötétebb színűek a lemezei. A mérgező susulykák kalapja inkább kúpos, rostos, behasadozó, húsúk törékeny. Kissé hasonló lehet a kis barna fakókombához is, de gyapjas tönkje mindezektől megkülönbözteti.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Mezei szegfűgombaSötétlábú fakógomba

Egyéb latin név: Collybia peronata

Megjegyzés: Gymnopus a Gymn- azaz meztelen vagy csupasz, és - a genny -azaz láb (ebben az esetben szár vagy tönk) szavakból ered: a szó így meztelen lábút jelent. A peronatus latin szó és a jelentése gyapjas csizma - utalás a gyapjas kezdeményre a tönk alján.

Fajleírás: Brit természettudós James Bolton (1750 - 1799) hozta létre ezt a fajt 1788-ban Agaricus peronatus néven. 1821-ben egy másik brit mikológus Samuel Frederick Gray (1766-1828) sorolta be a Gymnopus nemzetségbe, ezáltal létrehozva a jelenleg elfogadott tudományos nevét Gymnopus peronatus.