Csoportos tuskógomba

Armillariella tabescens



Kalap: Domború, kissé kúp alakú, végül ellaposodó - de a közepén akkor is kúpos marad -, 2-8 cm széles. Színe halványbarnás, okkersárgás, rózsássárgás, világosbarna, sugaras rajzolatú és sötétebb apró szálkás pikkelyek díszítik, főleg középen. Széle idős korban kissé bordás.

Lemezek: Kissé lefutók, sűrűn állók. Csak kezdetben fehéresek, okkersárgák, hamar halványbarnák lesznek.

Tönk: Karcsú, többnyire görbe, 5-12 cm hosszú, 3-10 mm vastag. A kalappal egyező rózsássárgás, világosbarnás vagy barna színű. Felülete rostos- szálas, gallérja nincsen.

Hús: A kalapban igen vékony, a tönkben rostos, szálakra foszló. Fehéres, világosbarnás színű.

Spóra: Halvány krémszínű; 8–10 x 5–7 µm;elliptikus, sima

Előfordulás: Lombos erdők talaján, különösen tölgy, akác és szelídgesztenye tövében vagy közelében, a talajon, nyáron és ősszel helyenként nem ritka. Különösen a Dunántúl déli részén és a Bükkben igen gyakori, még szárazabb időben is.

Fogyaszthatóság: Ehető és árusítható. Szaga nem jelentős, az íze kissé fanyar, de nem kellemetlenül. Jó, ehető gomba, amelyet sokfelé gyűjtenek. Frissen különféle módon elkészíthető. Szárításra is alkalmas. A Gyűrűs tuskógombától eltérően nem igényel hosszabb főzést.

Összetéveszthetőség: Összetéveszthető az ehető Ízletes tőkegombával, pedig annak nem a kalapja, hanem a tönkje pikkelyes. A gyűrűs tuskógomba pedig nagyobb, galléros, lemezein és tönkjén több a fehér szín. A Tüskés tőkegombának, amely rossz ízű, kalapja is, tönkje is erősen pikkelyes. A többi hasonló termetű csoportos gomba, így pl. a mérgező Sárga kénvirággomba kalapja inkább sárga színű.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Fenyves sisakgombaGumós tuskógomba

Megjegyzés: A tabescens jelentése el pazarol - valószínűleg utalás a gyors összeomlására, a gomba romlására.

Fajleírás: 1772-ben a Joannes Antonius Scopoli (1723-1788) nevezte és írta le Agaricus tabescens néven. 1921-ben a francia mikológus Louis Emel (dátum ismeretlen) sorolta át az új nemzetségbe.