Büdös pereszke

Tricholoma sulphureum



Kalap: Nem tartozik a nemzetség óriásai közé, mert a kalap átmérője legfeljebb 7 cm-t érhet el. A kalapbőr kénsárga, és kifejlett állapotban sem változik meg. Az egészen kifejlődött, ellaposodott kalapú példányok széle is kissé begöngyölt, és a közepén gyakran kis púp marad. A púpnak intenzívebb a színe, egy kicsit olívsárgába mehet át.

Lemezek: A lemezek foggal nőttek rá a tönkre, kénsárgák, vastagok és távol állók.

Tönk: A tönk színe sem tér el a kalapétól és a lemezekétől, 8 cm magas, belseje telt vagy üreges is lehet. Felülete szálas

Hús: A hús is kénsárga, mint az egész gomba és nem változik meg a levegőn sem. Visszataszító szaga világítógázra emlékeztet.

Spóra: Fehér; 8,5-10,5 x 5,5-7 µm; elliptikus vagy mandula alakú, sima vagy alig észrevehetően szemcsés

Fogyaszthatóság: Valószínűleg mérgező gomba. A méreganyag még nem ismert. A gyűjtő könnyen azonosíthatja ezt a fajt, de semmi esetre se gondoljon elfogyasztására, mert gyomor-és bélpanaszokhoz vezethet.

Előfordulás: Főleg lomberdőben, különösen tölgyesben találjuk, de gyakran fenyvesben is, fák közelében, mert gyökérkapcsolt gomba. A sűrűbb erdőt kedveli. Tavasztól késő őszig majdnem minden évben igen gyakori.

Összetéveszthetőség: Hasonmása az ehető aranysárga és a Sárgászöld pereszkének. Mindkettő azonban lisztszagú. Hasonlít a büdös pereszkéhez a T. bufoneum is, amely szintén tűlevelű erdőben nő és gázszaga van.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Sárga lisztespereszkeSárgászöld pereszke

Megjegyzés: A sulphureum jelentése kénes, kénszerű a latin sulphur-kén szótőből ered, a gombára jellemző még a kénesgáz szag is.

Fajleírás: 1784-ben a francia mikológus Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le, és adta az Agaricus suphureus nevet. A jelenleg elfogadott tudományos név a Tricholoma sulphureum 1871-ben a német Paul Kummer által lett elfogadott.