Szappanszagú pereszke

Tricholoma saponaceum



Kalap: A kalap mintegy 8-10 cm széles lehet. Kezdetben domború, majd lassanként ellaposodik, a pereme sokáig begöngyölt marad, végül szabálytalanul lebenyessé válik. A kalapbőr színe sok problémát okoz a gyűjtőknek; zöldes-sárgás, barnás, barnásszürke, feketés, fehéres, kissé vöröses tónussal és sok a köztes színárnyalat.

Lemezek: A lemezek egészen ritkán állók, a tönkre kiöblösödően nőnek rá. Fehéresek vagy halvány sárgásszürkék, gyakran vöröses foltokkal.

Tönk: A különféle formájú (hasas, görbült, hengeres vagy egyenes) tönk 10 cm magas és 1,3-3 cm vastag lehet. A színe nagyjából hasonlít a kalaphoz, de gyakran halványabb árnyalatú. Felületét néha finom , fekete pikkelyréteg díszíti, de teljesen sima példányokat is lehet találni.

Hús: A fehér hús vágásfelületén kissé vörösödő. Jól érzékelhető dohos, "mosószappan" szaga van. Az íze enyhe vagy édeskés, de gyakran keserű is lehet.

Spóra: Fehér; 5,5-7 x 3,5-4,5 µm; majdnem gömb alakú, sima

Előfordulás: Hazánkban a savanyú talajú lombos és tűlevelű erdőkben, augusztustól novemberig gyakori faj. Általában csoportokban található.

Fogyaszthatóság: Kellemetlen szaga és íze miatt élvezhetetlen.

Összetéveszthetőség: A jellemzésből már kiderült, hogy mennyire változatos faj, sok változatát írták már le. A gomba már több gyűjtőt becsapott.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Fenyő-pereszkeGalambpereszke
Márványos pereszke

Megjegyzés: A saponaceum jelentése szappanszagú.

Fajleírás: 1801-ben írta le tudományosan Christiaan Hendrik Persoon. A nemzetség nevet 1818-ban a svéd mikológus Elias Magnus Fries adta, így Tricholoma saponaceus néven jegyzik. A nemzetség nevének jelentését - több fajnál leírtam -;azt érdemes tudni, hogy kevésbé találó, mivel kevés faj van, amelyiknek a kalap széléről szőrök, vagy szálak lógnak le.