Párducpereszke

Tricholoma pardinum



Kalap: Egyáltalán nem ritka a 15 cm-es szélességet elérő példányok. A kezdetben erősen behajlott peremű kalappal robosztus benyomást kelt ez a gomba. Még a kifejlett, ellaposodott kalapú példányok közepén is kis púp figyelhető meg. Az egér-, ezüst-, szürkésbarna színű felszínt világosabb alapon nagy, szálas, tetőcserépszerű pikkelyek borítják.

Lemezek: Az eltérő hosszúságú lemezek nem állnak nagyon sűrűn, lekerekítettek vagy a tönkre hasasan illeszkedőek. Színük fehéres vagy sárgás tónusú.

Tönk: A zömök tönk mintegy 8-10 cm magas és 2,5 cm vastag lehet. Néha kifejezetten hasas példányokat is lehet találni. A fehéres színű tönk felületét finom szálak vagy pelyhek díszítik.

Hús: A hús színe nem változik, fehéres vagy szürkés, lisztszagú. Fontos határozóbélyeg: a lemezek élein és a tönk tetején lévő vízcseppek.

Spóra: Fehér; 8-10 x 5,5-6,5 µm; elliptikus vagy ovális, enyhén szemcsés

Előfordulás: Nem ismert még kielégítően az európai elterjedése. Bükköt és az erősen meszes talajt szereti. Franciaországban és Észak-Amerikában tűlevelű fák alatt nő. Hazánkban ritkán , savanyú talajú lomberdőben, ősszel nő.

Fogyaszthatóság: Mérgező, heves gyomor- és bélpanaszokat okoz.

Összetéveszthetőség: A Szürke pereszkével, a Sárguló pereszkével és a Csípős pereszkével téveszthető össze. Aki ezeket a hasonló fajokat étkezési célra szeretné gyűjteni, annak jól meg kell jegyeznie a jellemzőiket. Csak a figyelmetlen gyűjtő téveszti össze a galampgombákkal.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Csípős pereszkeFeketepikkelyes pereszke
Fenyő-pereszkeSárguló pereszke

Megjegyzés: A pardinum jelentése párducfoltos.

Fajleírás: Sok vita volt ezen fajokkal kapcsolatban, és még két évszázad vitája után is fel-fel bukkannak egyet nem értések. Noha ezt a gombát tudományosan leírta 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon, ennek ellenére az is igaz, hogy mások már előtte feljegyezték ezeket a fajokat, és a felfedezés hozzájuk is köthető. Jacob Christian Schaeffer is ilyen volt, valamint a svájci mikológus Louis Gabriel Abraam Samuel Jean Secretan (1758-1839). Annak ellenére, hogy Secretan ügyvéd volt, úgy tűnik nem nagyon foglalkozott a botanikai elnevezések szabályaival; ennek az lett az eredménye, hogy az ő általa kijelölt nevek már általában nem érvényesek, kivéve ha más szerzők utána újra kiadták azokat. A széles körben elfogadott tudományos név Tricholoma pardinum egy 1873 kiadványban a francia mikológus Lucien Quélet tollából származik.