Kalap: 3-12 cm átmérőjű; nagyon változatos formájú, szabálytanul kerek, legyező formájú, széle sokáig aláhajló, majd hullámos, karéjos; gyakran több összenő egymással; piszkos sárgászöldes, olívbarnás, széle felé sokszor világosabb; felülete nemezes, majd pikkelyessé, repedezetté válik.

Csöves rész: A tönkre mélyen lefutó; fehéres, majd sárgás; pórusai elég tágak, kerekdedek vagy szabálytalanul szögletesek.

Tönk: 2-4 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag; többnyire oldalt álló, lefelé gyakran elvékonyodó; fehéres majd olívsárgás színű; felülete nemezes.

Hús: Fiatalon puha, törékeny, idővel szívóssá válik; fehéres; kellemetlen szagú, nem csípős, rossz ízű.

Spóra: Fehér; 6-7 X 5-5,5 μm; tojásdad, sima, átlátszó.

Előfordulás: Júliustól októberig; hegyvidéki területeken, savanyú talajú lomberdőben, gyakran seregesen növő, hazánkban ritka gombafaj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető, szívóssága és kellemetlen szaga miatt.

Összetéveszthetőség: Hasonlíthat a védett Barnahátú zsemlegombára, de az pata alakú, barna színű, pórusai nyomásra sárgulok, kellemes illatú és ízű.

Megjegyzés: A cristatus latin eredetű szó, a jelentése tarajos Az Albatrellus nemzetség 19 fajt tartalmaz. A nemzetséget Samuel Frederick Gray hozta létre 1821-ben. Az Albatrellus jelentése az Alba-fehér és ellus- kicsinyítő képzőből ered. A kis szűk pórusokra utal.

Fajleírás: 1774-ben Jacob Christian Schäffer írta le, mint Boletus cristatus. Több nemzetséget megjárva végül 1957-ben  František Kotlaba és Zdeněk Pouzar cseh mikológusok sorolták az Albatrellus nemzetséghez.