Szagos pókhálósgomba

Cortinarius torvus



Veszélyeztetett Vörös Lista: 3

Kalap: 4-10 cm átmérőjű; félgömb alakú, majd domború, végül kissé ellaposodhat; színe fiatalon halványlilás, majd hamar szürkés- vagy agyag-barna, idősen sötétebb lesz, kissé higrofán; felülete matt, fiatalon fehéresen selymes, szálas, szélén burokmaradványok lehetnek.

Lemezek: A tönkre foggal ránövők, ritkán állók; eleinte halványlilás-, szürkés-, idősen rozsdabarnák: fiatalon pókhálószerű burokkal fedettek.

Tönk: 4-10 cm hosszú, 0,8-1,8 cm vastag; lefelé bunkószerűen megvastagodó; csúcsán lilás, lefelé barnás; az aljából kiinduló, csizmaszerű burokmaradványtól felálló, hártyás gallér marad vissza.

Hús: Kemény, elég vastag; piszkos-fehéres, a tönk csúcsában lilás színű; feltűnően, émelyítően édeskés, gyümölcsszagú, kesernyés ízű.

Spóra: Sötét rozsdabarna; 8-11 x 5-7μm; ellipszoid, vagy tojásdad alakú, érdes felületű.

Előfordulás: Júliustól októberig; gyengén savanyú talajú lomberdőben, főleg bükk és tölgy alatt növő, hazánkban nem ritka gombafaj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Fiatalon hasonló lehet az édeskés szagú, mérgező Hagymatönkű pókhálósgomba, de az vastagabb és sárgás húsú. A pókhálósgombák közül ez a könnyen azonosíthatóak közé tartozik.

Megjegyzés: A torvus latin eredetű jelentése zord, komor. A cortinarius a cortina-fátyol szóból ered.

Fajleírás: 1921-ben Elias Magnus Fries írta le ezt a gombát a Systema Mycologicum kiadványban, mint Agaricus torvus. Később az Epicrisis Systematis Mycologici 1838-as kiadványában, Fries átsorolta a Cortinarius nemzetséghez, így jött létre a mai elfogadott neve a Cortinarius torvus.