Sárguló galambgomba

Russula luteotacta



Veszélyeztetett Vörös Lista: 3

Kalap: 2-7 cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik, végül bemélyed; rózsás-, élénkpiros, helyenként kifakul, gyakran fehér-foltossá válik, széle idősödve sárgulhat; felülete nedvesen nyálkás; széle nem lesz bordás.

Lemezek: A tönkre kissé lefutók: törékenyek; fiatalon fehéresek, idősödve vagy sérülésre lassan megsárgulnak.

Tönk: 2-7 cm hosszú, 05-1,5 cm vastag; hengeres; fehéres, ritkán kissé rózsás árnyalattal, idősödve, nyomásra lassan sárgul; felülete csupasz.

Hús: Fiatalon kemény, de hamar megpuhul; fehéres, száradáskor sötétsárga lesz; gyengén gyümölcsillatú, égetően csípős ízű.

Spóra: Fehér; 7-8 x 6-7,5 µm; elliptikus, enyhén hálózatosan tüskés.

Előfordulás: Júniustól októberig; meszes talajokon, főleg tölgy alatt növő, hazánk egyes területein, nem ritka gombafaj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Hasonlít a mérgező Hánytató galambgombára, de annak lemezei nem lefutóak és nem sárgulnak meg. A nagyon hasonló, nem ehető rózsásvörös galambgomba, amelynek tönkje gyakran vöröses árnyalatú, és krémszínű lemezei nem vagy csak kissé sárgulnak.

Egyéb latin név: Russula sardonia

Megjegyzés: A russula jelentése vörösödő. A szinonim fajnév a sardonia jelentése: keserű vagy csípős, utalva az ízére. A luteotacta jelentése érintésre koszolódó, utalva a színeződésére.

Fajleírás: 1922-ben a brit Carleton Rea írta le a fajt, mint Russula luteotacta. A szinonim nevét 1838-ban a nagy svéd mikológus Elias Magnus Fries adta neki; Russula sardonia. A fajnak sok szinonim neve van, a jelenleg előnyben részesített a Rea által adott.