Kalap: 3-10 (15) cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik, végül kissé benyomottá válik; szürkés, barnásszürkés, többé-kevésbé vízfoltos; felülete csupasz, szélén fehéren deres, idősen ráncosan bordázott lehet.
Lemezek: A tönkre foggal ránőnek vagy kissé lefutók; fehéresek, majd szürkésokkerek, végül rózsásbarnásak lesznek.
Tönk: 2-7 cm hosszú, 1-2 cm vastag; hengeres vagy lefelé keskenyedő, gyakran csoportos; fehéres, halvány szürkésbarnás,; szálas, csíkos.
Hús: Vastag, a kalapban puha, a tönkben szálas; fehéres, halványszürkés; gyengén lisztszagú, néha kellemetlen szagú és fanyar ízű.
Fogyaszthatóság: Ehető. Szokatlan íze és illata miatt sokan nem kedvelik.
Előfordulása: Augusztustól novemberig, füves helyen, világos erdőszélen növő, sokszor boszorkánykörben megjelenő, gyakori faj.
Spóra: Fehér; 5-6 x 3,5-4 µm; elliptikus, enyhén szemcsés
Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá a mérgező Mezei tölcsérgomba, és az ehető Illatos pereszke, ördögszekér-laskagomba, valamint a Szappanszagú pereszke.
Megjegyzés: A márványos pereszke igazi pereszke, vagyis szürkés lemezei pereszke foggal érintik a tönköt. A luscina jelentése csalogány, fülemile.
Fajleírás: 1818-ban Elias Magnus Fries nevezte el Agaricus luscinus-nak. A gomba több nemzetséget is megjárt, míg jelenleg a lepista nemzetséghez került 1951-ben Rolf Singer német mikológus által.
Egyéb elnevezések: Lepista luscina
Rendszertan:Törzs: | Basidiomycota |
Osztály: | Agaricomycetes |
Rend: | Agaricales |
Család: | Tricholomataceae |
Nemzetség: | Lepista |
Fajnév: | luscina |
A faj leírója: | (Fr.) Singer |
Magyar fajnév: | márványos pereszke |
Életmód: | talajlakó szaprotróf |
Étkezési érték: | ehető |
A gomba megtekintése külön oldalon:
Link: Márványos pereszke - Lepista panaeolus