Korpás gereben

Sarcodon scabrosus



Védett Vörös Lista: 2
Természetvédelmi érték 5000.-

Kalap: 5-15 cm átmérőjű; domború, majd ellaposodó, végül közepe gyakran bemélyed, széle kezdetben aláhajló, idővel hullámossá, karéjossá válik; hús-, szürkés-, bíbor- vagy sötétbarna; felülete fiatalon nemezes, maid felrepedezik, végül piszkos-sárgás alapon barnán pikkelyessé válik.

Termőréteg: Tüskés, a tönkre lefutó; piszkos-fehéres, majd szürkésbarna, idősen bíborbarnás lesz; törékeny tüskéi 0,3-1 cm hosszúak.

Tönk: 3-9 cm hosszú, 1-3 cm vastag; hengeres, lefelé elvékonyodó; felül húsbarna, lefelé szürkésbarna, a tövénél kékeszöldes színű: felülete nemezes, korpás, néha kissé pikkelyes.

Hús: Vastag, tömör, fiatalon rugalmas, később szívós; fehéres, a tönk tövében kékeszöldes színű; lisztszagú, keserű ízű.

Spóra: Barna; 5-7,5 µm; szabálytalanul gömbölyű.

Előfordulás: Júliustól októberig; erősen savanyú talajú lomberdőben, főleg bükk és tölgy alatt, néha fenyőerdőben is növő, ritka, védett gombafaj.

Fogyaszthatóság: Nem ehető.

Összetéveszthetőség: Összetéveszthető az ehető Cserepes gerebennel, de annak kalapja durván pikkelyes, tökje alul nem kékülő, enyhe ízű.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Cserepes gereben

Megjegyzés: A nemzetségnév a sarco-hús és odon-fog szavakból ered. A scabrosum fajnév a latin scabro-durva szóból ered, a kalap felületére utalva.

Fajleírás: 1836-ban Elias Magnus Fries írta le tudományosan a fajt, és Hydnum scabrosum néven nevezte el. 1881-ben Petter Adolf Karsten (1834–1917) sorolta a Sarcodon nemzetséghez, és azóta ez az elfogadott neve.