Fehértönkű pókhálósgomba

Cortinarius mucosus



Veszélyeztetett Vörös Lista: 3

Kalap: 3-8 cm átmérőjű; félgömb alakú, majd domború, végül kiterül; okker-, mézsárga, narancs-, rozsdabarna színű, széle sokszor világosabb; felülete nedvesen erősen nyálkás, száraz időben fénylő.

Lemezek: Foggal tönkhöz nőttek; eleinte okkeresek, majd fakó rozsdabarnák lesznek; fiatalon nyálkás és pókhálószerű burokkal is fedettek.

Tönk: 5-12 cm hosszú, 0,8-2,5 cm vastag; hengeres, alja gyakran orsószerűen elvékonyodó; fehéres színű, alján okkerfoltos lehet; felülete a gallérzóna felett száraz, alatta -különösen nedves időben- erősen nyálkás.

Hús: A kalapban vékony, vizenyős, a tönkben rostos; fehéres, színe nem változik; jellegtelen szagú, enyhe, édeskés ízű.

Spóra: Vöröses-barna; 12-14 x 5.5-6.5μm; ellipszoid, durva felületű.

Előfordulás: Szeptembertől októberig; savanyú talajú fenyvesben, kéttűs fenyő alatt növő, hazánkban ritka gombafaj.

Fogyaszthatóság: Ehető, de ritka, ezért hagyjuk termőhelyén!

Összetéveszthetőség: Hasonló kalapszínű az ehető Kéktönkű pókhálósgomba, de annak nyálkás tönkje kék színű. A nem ehető Nyálkástönkű pókhálósgomba tönkje kígyóbőrszerűen repedezett, lemezei lilásak.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Kéktönkű pókhálósgomba

Megjegyzés: A cortinarius a cortina-fátyol szóból származik, amely a részleges burok maradványára utal. A mucosus jelentése nyálkás, ami a tönk felületére utal, amely erősen nyálkássá válik.

Fajleírás: A francia mikológus Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard írta le ezt a fajt 1792-ben, és az Agaricus mucosus nevet adta neki. A flamand botanikus Jean Jacques Kickx (1842-1887) 1867-ben sorolta át ezt a fajt a Cortinarius nemzetséghez, és ezáltal létrehozva a jelenleg elfogadott tudományos nevét a Cortinarius mucosus-t.