Szemcsés tőkegomba

Phaeolepiota aurea



Kalap: A kalap szélessége 5-25 (30) cm között van. Először szinte gömb alakú, majd lassan kiterül, a közepén gyengén benyomott lehet; néha tompán púpos marad. A kissé ráncos kalapbőr aranysárga, oroszlánsárga, okkervörös vagy sárgabarack színű. Fiatalon a kalap felszíne finoman poros-szemcsés, a kifejlett példányokon bársonyos tapintású.

Lemezek: A vékony lemezek sűrűn állnak és szabadok, vagy kis foggal a tönkre nőnek, Fiatalon okkerszínűek és lassan barnássárgák lesznek.

Tönk: A tönk felszíne is okkerszínű; nagyon finom barázdák és apró szemcsék díszítik. A nagy, lebenyes, tölcsér formájú, szemcsés gallér fölött a tönk csupasz és fehéres. A bunkós tönk 20 (30) cm magas lehet.

Hús: A hús színe elvágva sárgul, a tönk alsó részében vöröses árnyalatúra változik.

Spóra: Okkerszínű; 10-14 x 5-6μm; Ellipszoid, sima vagy aprólékosan szemölcsös.

Előfordulás: Holarktikus elterjedésű, túlnyomórészt a déli és délkeleti országokban honos. Az Alpok előterében gyakoribb, tovább északon már csak szórványosan található. Kis szerencsével ősszel az útszegélyeken, csalán alatt, erdei tisztásokon lehet rátalálni, többnyire csoportosan. Magyarországon nagyon ritka.

Fogyaszthatóság: Ehető, de védeni kellene.

Összetéveszthetőség: Feltűnő külseje miatt nem lehet eltéveszteni.

Megjegyzés: Az aurea jelentése aranysárga, aranyozott. A nemzetség neve a phae-sötét és a lepis-pikkely szóból származik, jelentése sötét pikkelyes.

Fajleírás1779-ben a német botanikus Heinrich Gottfried von Mattuschka (1734-1779) írta le ezt a fajt, és adta a binomiális nevét Agaricus aureus. 1928-ban a francia mikológus Paul Konrad (1877-1948) és André Maublanc (1880-1958) átnevezték a fajt, mint Phaeolepiota aurea, amely továbbra is az elfogadott tudományos neve.