Tüskés tőkegomba

Pholiota squarrosa



Kalap: A 3-10 (15) cm széles gomba kalapja először harangszerűen domború, majd kissé kiterül, de a közepe többé-kevésbé kidomborodó marad. Fiatalon a kalap zárt, széle sokáig begöngyölt, később a részleges burok maradványai díszítik. A rozsdasárga vagy okkerszínű kalapbőrt sötétebb, felkunkorodó, letörölhetetlen pikkelyek borítják.

Lemezek: A tönkre ránőtt és sűrűnálló lemezek először viaszsárgák, később rozsdaszínűek lesznek.

Tönk: A tönk 12 (20) cm magas és 1 -2,5 cm vastag lehet, kalapszínű, a cafrangos gallér alatti területet sűrű, felálló, sötétebb pikkelyek díszítik, felette pedig sima. A lelógó gallér pelyhes-rojtos.

Hús: A hús sárgás, szaga a korhadó fáéhoz hasonló, íze nem kellemetlen, néha retekre emlékeztet.

Spóra: Rozsdabarna; 5,5-9 x 3.5-5μm; ellipszoid, sima.

Előfordulás: Európában általában mindenfelé elterjedt. Magyarországon, a hegyvidékeken fordul elő, júliustól novemberig. Nem gyakori faj. Többnyire csoportosan nő élő fák és korhadó fatönkök tövében. Lomb és fenyőerdőben is előfordul, az erdőn kívül főleg almafa tövében nőhet. Szaprotróf, korhadékbontó gomba, de veszélyes sebélösködő is (fehérkorhadást idéz elő) lehet.

Fogyaszthatóság: Feltételesen ehető, közepes értékű faj, mindenképpen hőkezelést igényel.

Összetéveszthetőség: Több Armillariella (tuskógomba) fajjal téveszthető össze, ezeknek azonban sima a tönkjük, színük inkább húsbarnás és a spóraporuk fehéres. A tüskés tőkegomba a Pholiota nemzetségen belül (kb. 30 faj) a többé-kevésbé pikkelyes kalapú és tönkű fajok csoportjába tartozik. Több hasonló faj van, néhány pedig még nem tisztázott.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Csoportos tuskógombaFöldi susulyka

Megjegyzés: A squarrosa jelentése pikkelyes, varas, ahogy a nemzetség név is, amely görög eredetű.

Fajleírás: 1771-ben a német tudós Ehrenfried Weigel (1748-1831) írta le, és elnevezte Agaricus squarrosus-nak.  A német mikológus Paul Kummer 1871-ben sorolta a jelenlegi nemzetséghez, így a tudományos neve Pholiota squarrosa lett.