Lila pereszke

Lepista nuda



Kalap: Kezdetben félgömb alakú, domború, majd kiterülő, idős korban tölcséresedő, 5-15 cm nagy. Színe kezdetben élénk hamvas ibolyáskék, ibolyásbarna, majd fokozatosan barnul és fakul. Az idős példányok szürkésbarnák, vörösesbarnák, az ibolyaszín csak a kalap közepén látszik, majd eltűnik.

Lemezek: Sűrűn állók, nem lefutók, de néha lehetnek kissé lefutók is. Színük kezdetben a kalappal egyező, ibolyáslila, de fokozatosan barnul, bár valamivel később, mint a kalap. A lemezek aránylag könnyen lefejthetők a húsról.

Tönk: Aránylag rövid, fiatalon az avarból alig kiemelkedő, 5-10 cm magas, 1-2 cm vastag, egyenes vagy kissé hajlott, alul elgörbülő, kiszélesedő. Rostos, rugalmas. Színe ibolyáslila, hosszában csíkos, néha világosabb. Felső részén, lilás alapon néha fehéresen hamvas, korpás. Alul molyhos-nemezes, és lombbal, avarral összefüggő micéliumfonalak tapadnak rajta, amelyek nemritkán szintén lilásak.

Hús: Merev, nem törékeny, de a tönkben rostos. Színe ibolyáslila, idősebb korban világosabb, fakuló, vizenyősebb, lehet barnás vagy fehéres is. Változó, néha kellemes, illatszerre, ibolyára vagy mandulára emlékeztető, de többnyire retekszagú. Íze kellemes, néha kissé savanykás, nemritkán retekízű.

Spóra: Halvány lilásfehér; 6,5-8 x 4-4,5 µm; elliptikus, enyhén szemcsés

Előfordulás: Vastag lombszőnyegen, avaron, erdőben, erdőszélen, árokszéleken termő gomba. Megtalálható néha kertekben is. Főleg tölgyfaleveleken vagy korhadó fenyőtűkön, de más lombszőnyegen és földdel letakart avarban, szemétben is terem. Mogyoróbokrok közelében különösen gyakori. Gyakran előfordul nagy boszorkánykörökben vagy sorokban is. Nem könnyű észrevenni, mert a fiatal példányokat lomb takarja, ezért ha egyet meglátunk, a vonalat követve a többit is kikaparhatjuk az avar alól. A talaj szerint mérete és színe változik. Fenyőtűkőn sötétebb ibolyás, lomberdőben - nyáron - halványbarnás. Említést érdemel, hogy a lila pereszke tulajdonképpen néhány egymáshoz igen hasonló rokon faj. Nagy változékonyságának ez a magyarázata. Szeptember elejétől decemberig fordul elő, néha még később is. A gyengébb fagyot tűri, olykor tavasszal, helyenként nyáron is előjön. Gyakori, de nem minden évben egyformán, egyes években, nagy tömegben találjuk.

Fogyaszthatóság: Ehető és árusítható. Nem erősen, de jellegzetesen aromás és kellemesen ropogós. Legjobb más gombával együtt készíteni. Jó pörköltet, levest vagy más gombás ételt ad.

Összetéveszthetőség: Mással alig téveszthető össze, a kék és a vastaghúsú pókhálósgomba azonban hasonlít kissé hozzá, de azok lemezei rozsdabarnák lesznek. Az igen apró Selymes susulyka lila változatának lemezei szürkés piszkosbarnák, a gomba törékeny, és kalapja selymes, sugarasan szálas. A Retekszagú kígyógomba is jóval kisebb, és inkább rózsaszínes, mint lila színű. A szagos pereszke a lila pereszke kifakult példányaihoz igen hasonló, de ugyancsak jó, ehető, barnás krémszínű, kellemes illatú gomba. Hasonlít hozzá az ugyancsak igen jóízű, ehető Lilatönkű pereszke, amelynek kalapja világos krémszínű, de tönkjén olyan sötétlila elszíneződés van, " mintha nedves tintaceruzával kenték volna be. Hasonlít végül a kifakult lila pereszkéhez a Márványos pereszke is. Ez nem jó ízű, egyszínűen szürke vagy barnásszürke gomba, kalapja szélén körben elmosódott sötétebb foltokkal. Réten, legelőn, a fű között, ősszel gyakori.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Ibolyás pereszkeKék pókhálósgomba
Lila pénzecskegombaLilatönkű pereszke
Retekszagú kígyógombaSzürke tölcsérgomba
Szürkésbarna pereszke

Egyéb latin név: Citocybe nuda

Megjegyzés: Ez a faj termeszthető is. A nuda jelentése meztelen, csupasz. Talán meglepő, de ez a gomba használható szövetek vagy papír festésére, zöld, lila vagy kék színben. Ahhoz, hogy zöld festéket kapjunk, a gombákat fel kell vágni, majd egy vas fazékban kell megfőzni.

Fajleírás: Eredetileg 1790-ben a francia mikológus Jean Baptiste Francois Pierre Bulliard írta le és nevezte el Agaricus nudus-nak. Majd 1871-ben a német mikológus Paul Kummer az új Tricholoma nemzetségbe sorolta. Szintén 1871-ben Mordecai Cubitt Cooke sorolta be a lepista nemzetség alá, így a Tricholoma nuda és a Lepista nuda elfogadott szinonimák. A Clitocybe nuda nevet Howard E. Bigelow & Alexander H. Smith 1969-ben javasolta, ám néhány hatóság mégis a lepista nevet tartja elfogadottnak.