Vörösbarna vargánya

Boletus pinophilus



Kalap: A 10-20 cm széles kalap egyszínű, telt barnásvörös vagy gesztenyebarna. A kalap felülete sima vagy bársonyos, nedvesen kicsit tapadós. A fiatalon fehér csövek idővel sárgáson át sárgás olívra változnak.

Csöves rész: A pórusok többnyire a csövekkel azonos színűek, fiatalon nagyon szűkek, aztán kerekek vagy kissé szögletesek lesznek.

Tönk: A vastag, kemény tönköt vöröses vagy sárgásbarna hálózat díszíti, ami a tönk csúcsa felé világosabb lesz.

Hús: A hús fehér, a kalap és a tönk bőre alatt kissé vöröses. Az íze, mint minden vargányáé, enyhe.

Spóra: Sárgászöldes; 15-17 x 4-6 µm; orsó alakú, sima.

Előfordulás: Az erdei és a feketefenyő kísérője, Európában elterjedt, különösen az Alpok országaiban található, ahol 2000 m magasságig megy fel. Hazánkban elég ritka faj, és nálunk savanyú talajú bükkösökben találtak eddig. Többnyire két periódusban hoz termőtestet, egyszer május/júniusban, aztán ősszel.

Fogyaszthatóság: Mindegyik vargánya ízletes, magában vagy más gombákkal együtt elkészítve is.

Összetéveszthetőség: Vörösbarna kalapbőre, valamint élőhelye alapján viszonylag könnyen elkülöníthető a többi vargányától. Az étkezési gombák gyűjtője számára nincs jelentősége az egyes fajok pontos meghatározásának, de az nem árt, ha felismeri, hogy nem egyformák a vargányák, s nemcsak egy faj létezik.

Egyéb latin név: Boletus pinicola

Megjegyzés: Néhány mikológus elkülöníti a var. fuscoruber (=sötétvörös) változatot, amelynek kicsit hasasabb a tönkje és többé-kevésbé vörösbarnás. Már kora tavasszal megtalálható. A pinicola jelentése fenyőlakó. A pinophilus jelentése fenyőt kedvelő.

Fajleírás: 1863-ban Carlo Vittadini írta le ezt a vargányát. Majd 1973-ban Albert Pilát és Aurel Dermek adta a fajnak a jelenlegi nevet.