Ráncos tejelőgomba

Lactarius lignyotus



Kalap: A kalap 2-7 (10) cm széles lehet. Kezdetben kúp alakú vagy púposan domborodó, később kiterül. Közepén egy hegyes púp található, körülötte kissé benyomott. A többnyire világosabb, fehéres perem fiatalon begöngyölt. A mélyfekete, feketésbarna színű kalap felülete bársonyos és sugarasan eres, erősen ráncos.

Lemezek: A lemezek a tönkre ránőttek, később mélyen lefutók, vékonyak, csak kevés villás elágazás van. Kezdetben tiszta fehérek, csak később lesznek fehéresokker színűek. A sérülés helyén rózsaszínre vagy rozsdavörösre színeződnek.

Tönk: A tönk többnyire nagyon karcsú, legfeljebb 12 cm magas és 0,5-1 (2) cm vastag, hengeres, középen kissé nyomott. A tönk csúcsa mélyen redős-barázdás, mindjárt a lemezek végétől kezdődően a kalaphoz hasonlóan sötét, bársonyos. A töve halványabb, esetleg fehéres.

Hús: A hús rugalmas, csak a tönk illeszkedésénél törékeny. Enyhe ízű, gyengén kesernyés: Elvágva fehér, majd világos rózsaszínből nagyon lassan lazacvörös színű lesz. A bőséges, híg tejnedv, enyhe vagy kesernyés ízű lesz. A bőséges, híg tejnedv, enyhe vagy kesernyés ízű. Fehér, csak a hússal együtt színeződik el.

Spóra: Világosokker; 8-10 µm; gömbölyű, vagy gömbölyded, magas tüskékkel díszített.

Előfordulás: Közép-Európában a savanyú talajú, idősebb, mohás, magas hegyvidéki tűlevelű erdők (luc- és jegenyefenyő) karakterfaja, az alföldekről és az alacsonyabb hegyekből hiányzik, Augusztustól októberig fordul elő. Hazánkban nem található.

Fogyaszthatóság: Ehető. Enyhe ízű, kissé kesernyés.

Összetéveszthetőség: Hasonlít a hazánkban nagyon ritkán savanyú talajú lomberdőben előforduló fekete tejelőgombához , de sem a kalap sem a tönk nem ráncos, és nincs kontrasztos színátmenet a lemezek és a tönk között. Tejnedve először enyhe ízű, de később égetően csípős lesz.

Megjegyzés: A lignyotus jelentése fekete.

Fajleírás: 1857-ben Elias Magnus Fries írta le tudományosan. A fajneve azóta nem változott.