Pelyhestönkű fülőke

Collybia confluens



Kalap: A 2-4 cm széles kalap harang alakú, domború, majd ellaposodik, de a közepe kissé kidomborodhat. Az idősebb példányok kalapszéle hullámos-ívelt, bordázott. A kalap színe nedvesen húsbarnás, szárazon sárgásfehérre fakuló.

Lemezek: A lemezek majdnem szabadonállók, keskenyek, igen sűrűn állnak, az élük finoman pillás (nagyító). Színük kezdetben fehér, később krém- vagy hússzínű.

Tönk: A kalaphoz hasonló színű tönk maximum 12 cm magas lehet, porcos, hengeres, belül üreges. Csoportosan nő, egy sűrű csomón belül gyakran találni szélesen nyomott tönköket is. A tönk felszíne teljes hosszában szöszös, nemezes, amit különösen száraz példányokon lehet jól megfigyelni.

Hús: A hús fehéres, meglehetősen szívós, vékony és kissé keserűmandula illatú.

Spóra: Fehér; 6-9,5 x 2-4 μm; kissé hosszúkás, könnycsepp alakú, sima.

Előfordulás: Általában mindenütt elterjedt a lombos és tűlevelű erdők avarjában. Hazánkban kevésbé gyakori, júliustól novemberig található.

Fogyaszthatóság: Nem mérgező, de étkezésre nem ajánlott.

Összetéveszthetőség: A csoportos fülőkével lehetne összetéveszteni, amely szintén csoportosan nő, de tönkjének felső része csupasz. Ez a gomba fenyőtuskókon terem.

Megjegyzés: Vannak még további, csoportosan növő fülőke fajok, amelyeknek többé-kevésbé pelyhes, szöszös vagy nemezes tönkjük van. Egyik faj sem tekinthető étkezési gombának. A confluens jelentése összefolyó; a faj csoportos előfordulására utal. A nemzetségnév jelentése csupasz tönk a gymn-meztelen és a pus-láb (tönk) szavakból.

Fajleírás: 1796-ban Christiaan Hendrik Persoon írta le tudományosan, aki létrehozta a fajt, amikor az Agaricus confluens kéttagú tudományos nevét adta. 1871-ben kapta a Collybia confluens nevet  a német Paul Kummer mikológustól, így a közelmúltig ezen a néven volt ismert. A jelenlegi tudományos név a Gymnopus confluens 1997-ben jött létre, amikor egy kiadványban 3 mikológus Vladimir Antonín, Roy Halling és Machiel Noordeloos publikálta.