Óriáspereszke

Tricholoma colossus



Kalap: Nemcsak a maximum 20 (25) cm-es kalapátmérő, hanem a gomba robusztus összbenyomása is rászolgál erre a névre. Már a fiatal gombáknak is erőteljes, vastaghúsú, félgömb alakú és begöngyölt szélű kalapja van. Később ez ellaposodik, de a széle továbbra is lehajló, hogy a tönk felső, fehér részét teljesen eltakarja. A vöröses gesztenyebarna vagy barnásvörös bőr kissé tapadós, de könnyen lehúzható.

Lemezek: A lemezek sűrűn állnak, elég keskenyek és lekerekítetten nőnek a tönkre. A lemezek később is halványak maradnak, gyakran vöröses foltok tarkítják.

Tönk: Masszív külsőt kölcsönöz az óriáspereszkének a 6-10 cm magas és legfeljebb 4 cm vastag, hengeres, kissé gumós aljú tönk. Ahol a kalap fejlődése során elválik a tönktől, ott körben megmarad egy gyűrűszerű öv, amit nem szabad a gallérral összetéveszteni. A tönk felületének színe lefelé a kalapéval azonos.

Hús: A fehér hús vágására lassan vörösödik.

Spóra: Fehér; 8-9 x 5,5-6,5 µm; elliptikus, sima.

Előfordulás: Európában általában ritka óriáspereszke ősszel csak fenyőerdőkben található, többnyire csoportosan. Hazánkban eddig még nem került elő.

Fogyaszthatóság: Étkezésre alkalmas, de a kemény húsa miatt nehezen emészthető, gyomorpanaszokat okozhat. Ritkasága miatt kímélni kellene.

Összetéveszthetőség: A nemzetség más fajára nem jellemző, hogy ilyen gyorsan válik robosztus formájúvá. Jó bélyeg a gyűrűszerű öv is. A Narancsvörös pereszke első pillantásra hasonlít hozzá, de ez csak meszes lucfenyvesben nő, íze és szaga lisztre emlékeztet.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Narancsvörös pereszke

Megjegyzés: A colossus ahogy a neve is sugallja óriást jelent (kolosszus). A tricholoma nemzetség név jelentélse tricho-szőrös és loma-perem szavakból származik.

Fajleírás: 1838-ban Elias Magnus Fries írta le, az akkori nagy nemzetséghez (Agaricus) sorolva, Agaricus colossus néven. 1872-ben Lucien Quélet sorolta a Tricholoma nemzetséghez, ami  jelenlegi elfogadott tudományos neve így Tricholoma colossus lett.