Nyírfa-tapló

Piptoporus betulinus



Jellemzés: Az egyéves termőtestek rendszerint félkör vagy vese alakúak, hátul egy vastag, rövid nyél rögzíti a fához. A felső része domború, boltozott, tompa begörbülő peremű, felülete csupasz, sima és nem sávozott. Először fehéres, aztán szürkésbarna vagy barna, idővel gyakran repedezett, vékony, lehúzható, bőrszerű hártya bontja.

Termőtest: Néha lelógó, harang vagy uborka alakú termőtestek jönnek létre, amelyek hosszabbak, mint amilyen szélesek. Általában 5-20 (30) cm szélesek, 7-15 cm-re emelkednek ki a fából és 2-5 cm vastagok lehetnek.

Csöves rész: A kalap alsó részén lévő fehér csövek a vastag kalaphúshoz viszonyítva feltűnően rövidek (1-8 mm), az érett termőtesten könnyen elválaszthatók a húsáról. A csövek csak egy réteget képeznek, télen a gombák elpusztulnak. A fehéres, később sárgásszürke vagy világosbarna pórusok kerekek, kicsik, 3-4 db található milliméterenként.

Hús: A fehér kalaphús teszi ki a gomba legnagyobb részét. Kezdetben húsos-szívós, elég lédús és nehéz, a száradás után parafaszerűen könnyű és porhanyós-morzsalékos lesz.

Spóra: Fehéres; 3 -6 x 1,5-2 μm; hengeres, ellipszoid.

Előfordulás: Szélesen elterjedt az északi féltekén, mindenütt gyakori, ahol nyírfák nőnek. Szorosan kötődik a nyírhez, más fafajon még nem találták. Főként idősebb vagy legyengült fákat támad meg, többnyire az ágcsonkoknál, sebhelyeken hatol be a törzsbe. A fában barnakorhadást okoz. Magas lég- és fanedvességet igényel. Amikor a tapló termőtestei megjelennek a törzseken, a fa hamar elpusztul, azonban a gombát még évekig megtalálhatjuk az elhalt anyagon.

Fogyaszthatóság: Fiatalon ehető, idősen keserű és élvezhetetlen.

Összetéveszthetőség: Nehéz összekeverni más gombafajokkal, talán a Pisztricgomba hasonlít hozzá, de kis vizsgálódással gyorsan elkülöníthető.

Megjegyzés: A betulinus fajnév jelentése nyírhez tartozó. A gomba gyulladáscsökkentő vegyületeket tartalmaz, és antibakteriális tulajdonsággal rendelkezik. Az 5000 éves múmia Ötzi felfedezésénél találtak mellette ilyen gombát, ami arra utal, hogy a fertőzésére gyógyszerként használhatta a Nyírfa-taplót. A nemzetség név Piptoporus azt jelenti, hogy ezeknek a gombáknak a pórusai (-porus utótag, ami pórust jelent és a pipt - előtag, amely a görög ige piptein-ből származik, jelentése "esik"), könnyen leszedhetőek vagy leesnek;

Fajleírás: 1753-ban Carl Linnaeus írta le ezt a gombát, és Boletus suberosus-nak nevezte el, majd később a francia mikológus Jean Baptiste Francois (Pierre) Bulliard megváltoztatta a fajnevét betulinus-ra - utalva a nyírfára ( Betula spp.) amelyen megtalálható. 1821-ben, sorolta át az elterjedt Polyporus nemzetséghez, ahol hatvan évig tartózkodott. Aztán 1881-ben, a finn mikológus Petter Adolf Karsten (1834-1917) egy új nemzetséghez sorolta a Piptoporus-hoz , amelyet ő hozott létre, és ahol csak két másik faj létezik.