Sereges tölcsérgomba

Clitocybe gibba



Kalap: Tölcsér alakúvá válik, de középen gyakran kis csúcsa marad. 2-10 cm széles. Színe okkersárga, rózsássárga, barnássárga, vörösbarna, halványbarnás, tejeskávé színű.

Lemezek: Fehérek, az idősebb gombán sárgásfehérek. A spórapor fehér.

Tönk: Egyenes, merev, rugalmas, hajlékony, elég rövid, felfelé vékonyodó. 2- 10 cm hosszú, 0,5-1 cm vastag. Színe a kalaphoz hasonló, de világosabb.

Hús: Fehér, rugalmasan puha, de szálas-rostosan foszló, a kalap szélén vékony. Íze és szaga kellemes, enyhén fűszeres kalácsszaga igen jellegzetes.

Spóra: Fehér; 5-6,5 x 3,5-4 µm; elliptikus, sima, olajcseppekkel

Előfordulás: Lomb- és fenyőerdőben, bokros helyeken is, az avaron seregesen terem. Tavasztól késő őszig sokfelé igen gyakori, és szárazabb időjárásban is előjön. Magyarországon gyakori faj.

Fogyaszthatóság: Jóízű, ehető gomba. Érdemes gyűjteni, annak ellenére, hogy kicsiny, mert tömegesen terem. Különösen levesgombának jó, de salátának és más gombás ételnek is felhasználható. Nem eléggé méltányolt erdei gomba.

Összetéveszthetőség: Ha jellegzetességeit jól megfigyeljük, mással alig tévesztjük össze. Alakra hasonló ugyan a mérgező parlagi tölcsérgomba és a kis Fehér tölcsérgomba, de azok felül-alul egyszínűek, fehér, fehéresszürkés vagy halványbarnás gombák, és többnyire inkább a fű között teremnek. Színben hasonlít kissé hozzá az ugyancsak ehető, de kevésbé jóízű Rozsdásszárú fülőke is, de ennek lemezei nem lefutók. A Rozsdasárga tölcsérgomba és a fakósárga tölcsérgomba lemezei nem fehérek, hanem a kalaphoz hasonló rozsdabarna vagy rozsdasárga színűek. Ezek közeli rokonai, de fogyasztásra nem alkalmasak, sőt a fakósárga tölcsérgomba kissé mérgező is.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Rozsdasárga tölcsérgomba

Egyéb latin név: Clitocybe infundibuliformis

Megjegyzés: A tölcsérgombák nemzetsége jelenleg 90, a talajon növő fajt foglal magában, közülük 10 mérgező. A gibba jelentése púpos, kerek. A Clitocybe azt jelenti, ferde fej.

Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrick Persoon nevezte el Agaricus gibbus-nak. A jelenleg elfogadott (bár vitatott) tudományos nevét Paul Kummer 1871-ben adta neki.