Narancsszínű enyveskorallgomba

Calocera viscosa



Jellemzés: Ennek a szép gombának agancs vagy korallszerűen többszörösen elágazó 3-7 cm magas termőteste van. Felső része gyakran kettéágazik.

Termőtest: A termőtest tojássárga vagy narancsvörös színű. A rövid, fehéresen nemezes tőből gyakran 20-25 cm hosszú, gyökérszerű szál nyúlik az aljzatba. Ez a szál a gombának az a része, amely mélyen a korhadó fában fejlődik ki és csak a faanyag felületén jelenik meg a jellegzetes termőtest.

Termőréteg: A gomba szívós ágai simák, de nedves időben egy zselészerű bevonat miatt tapadósak, ragadósak lesznek, Nehezen lehet a gombát az aljzattól elválasztani.

Hús: A rugalmas szívós hús szárazon szaruhoz hasonló konzisztenciájú lesz. Elegendő légnedvesség esetén újra felduzzad.

Spóra: Világos okkersárga; 8-12 x 3.5-5μm; ellipszoid, kissé kolbász alakú, két olajcseppel a közepén.

Előfordulás: Különböző méretű csoportokban nő, mindenütt a tűlevelű erdőkben, korhadó tuskókon, gyökereken, fahulladékokon. Különösen gyakran található lucfenyőn, Hazánkban a fenyvesekben elég gyakori, különösen ősszel.

Fogyaszthatóság: Fogyasztásától el kell tekinteni, mert ehető ugyan, de szívós és nehezen emészthető. A hasonló külsejű fajok is részben ehetőek, részben élvezhetetlenek vagy mérgezőek.

Összetéveszthetőség: Hasonló, de lényegesen kisebb az árszerű enyveskorallgomba (Calocera cornea). Ez a faj csak 0,5-1 cm magas, a termőtest többnyire nem ágazik el, vagy csak kissé villás. Ezenkívül ez a faj csak lombos fán fordul elő, ahol kis telepekben nő. Más fajokkal is lehetséges az összetévesztés.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Fésűs korallgomba

Megjegyzés: A calocera nemzetségnév a calo- szép és a görög cera-viasz szavakból származik, így a jelentése szép viaszos. A viscosa fajnév viszkózust, zsíros jelent, a nedves időben a gomba ilyen tapintású.

Fajleírás: 1794-ben Christiaan Hendrik Persoon írta le, és adta a kéttagú tudományos nevét Clavaria viscos. 1827-ben a svéd mikológus Elias Magnus Fries , aki létrehozta a Calocera nemzetséget, 1821-ben átnevezte ezt fajt Calocera viscosa-ra, amely továbbra is a elfogadott tudományos neve a mai napig.