Foltos nyálkásgomba

Gomphidius maculatus



Kalap: A kalap 3-5 (8) cm széles. Megjelenésekor gömbölyded, majd hamarosan ellaposodik, és benyomottá válik. A le nem húzható bőr tapadós, szürkésrózsaszín vagy kissé barna, néha hússzínű, a közepén gyakran sötétebb. A kalap bőrét jellegzetes fekete foltok tarkítják. Pereme vékony, egyenetlen és hullámosán hajlott.

Lemezek: A vastag, ritkánálló lemezek a tönkre lefutók, gyakran villásan elágazók. Fiatalon fehérek, hamarosan szürkék, majd feketések lesznek. Nyomásra először borvörösre színeződnek, majd megbarnulnak. A fiatalon jól felismerhető nyálkás burok hamar eltűnik.

Tönk: A tönk 6-7 cm magas és kb. 1 cm vastag lesz. Csak kezdetben nyálkás, de gyorsan szárazzá válik a felülete. Van viszont egy félreismerhetetlen bélyeg: a fehér felszínen kis, rózsaszín vagy vöröses cseppecskék, lefelé pedig feketésvörös kis pontok ismerhetők fel.

Hús: A hús fehér, gyengén vörösödő, a tövében sárgás, puha, a tönkben szálas, szagtalan és enyhe ízű.

Spóra: Feketés; 18-19 x 6-6,5 µm; orsó alakú, sima.

Előfordulás: Hegyvidéki és szubalpin helyeken elterjedt, a vörösfenyőhöz kötődik. Természetes elterjedési területén kívül vörösfenyő ültetvényekben is megtalálható, de nem olyan gyakori. Hazánkban nagyon ritka. Júliustól októberig nő, nem túl savanyú talajokon. Hasonlók a Csövestönkű tinóru (Boletinus cavlpes) igényei is; a foltos nyálkásgombával gyakran egyidőben nő a vörösfenyő alatt.

Fogyaszthatóság: Ehető.

Összetéveszthetőség: Van egy igen közeli rokona, a hazánkban még nem talált G. gracilis, amelytől nagyon nehezen különíthető el. Nyomásra rögtön feketedik. Rendszertani helyzete még nem teljesen tisztázott.

Megjegyzés: A maculatus jelentése foltos. A magyarban is használt kifejezés a makulátlan is ebből a latin szóból ered.

Fajleírás: 1772-ben írta le először Giovanni Antonio Scopoli (1723-1783) olasz mikológus, az Agaricus maculatus nevet adta neki. Elias Magnus Fries sorolta a jelenlegi nemzetséghez.