Cserepes gereben

Sarcodon imbricatum



Kalap: A kalap a legfeljebb 30 cm-es, figyelemre méltó átmérőt érhet el. Először félgömb alakú vagy lapos és gyakran kissé köldökös, végül enyhén tölcsér formájú lesz. A fiatal példányok kalappereme begöngyölt. A legfeltűnőbb bélyeg a durván felrepedező, pikkelyes kalapfelszín. A sötétbarna, majdnem fekete színű pikkelyek a kalapon koncentrikusan helyezkednek el, jól kiemelkednek a szarvasbőr színű alapból. A pikkelyek csúcsa sötétebb árnyalatú.

Tüskék: A tüskék a kalap alsó felén 0,5-1 cm hosszúak, sűrűn állnak, a tönkre kissé lefutók. A kezdetben fehér színük szürkésbarna vagy barna árnyalatúra változik. Könnyen elválnak a kalaphústól, nagyon törékenyek.

Tönk: A rövid, erős tönk maximum 8 cm magas és kb. 2-2,5 cm vastag lehet, felülete sima és szürkésbarna.

Hús: A hús kezdetben fehér, később szürkésbarnás lesz. Az idősebb gombák elég kellemetlen szagúak, a hús puha, néha kesernyés ízű.

Spóra: Barna; 7-8 x 5-5.5 μm; szemölcsökkel díszített

Előfordulás: Tűlevelű erdőkben, főként hegyvidéken található. Ott nagyon gyakori, nyáron és ősszel fordul elő. Hazánkban ritkán található.

Fogyaszthatóság: Nyersen mérgező lehet, ezért felhasználás előtt le kell forrázni. Csak a fiatal példányok alkalmasak fogyasztásra. Szárítva fűszeres gombaporrá dolgozható fel.

Összetéveszthetőség: Van néhány keserű ízű faj, amelyekkel a cserepes gereben összetéveszthető, ilyen pl. a Korpás gereben, amelynek a kalapja világosabb, több rányomott pikkelye van. A tönk töve feketés.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Korpás gerebenPikkelyes tinóru

Megjegyzés: Az imbricatum jelentése tetőcserépszerű, csempés. A nemzetségnév görög eredetű, a sarco-hús és odon-fog szavakból származik. A gomba szinpigmenteket tartalmaz, amelyet régen Norvégiában festésre használtak.

Fajleírás: 1732-ben a svéd Olof Celsius számolt be róla először, de Linné írta le tudományosan 1737-ben. Az első leírásban Hydnum imbricatum néven szerepelt. A Sarcodon nemzetséghez a finn Petter Adolf Karsten sorolta 1881-ben.