Borsos tinóru

Chalciporus piperatus



Kalap: A kalap 2-6 (10) cm széles. Először félgömbszerű, majd párnaszerűen domború, később kissé ellaposodik. Színe a rézvörösbarna, vagy sárgásbarnától a rókavörös-okkerbarnáig változik. Felülete finoman, nemezesen deres, szárazon matt vagy kissé fénylő, de nedvesen tapadós-ragadós.

Csöves rész: A csövek a tönkre ránőttek, néha kissé lefutók és narancsbarna, sárgásbarna, többé-kevésbé fahéjvörös színűek. Kezdetben nehezen, később könnyebben lefejthetők a kalap húsáról. A pórusok színe azonos a csövekével, fiatalon szűkek, de később tágak lesznek.

Tönk: A tönk 4-7 (10) cm hosszú és 0,5-1 cm vastag. Hengeres, azonos vastagságú vagy lefelé kissé elvékonyodó. Felülete ugyanolyan színű, vagy halványabb, mint a kalap, termőrétege csupasz, sima és száraz.

Hús: A puha hús sárgás, sárgásfehér, gyakran vöröses árnyalatú, törésre és vágásra nem változik. Csípős, égető borsíze van.

Spóra: Fahéjbarna; 8-11 x 4-5.5μm; hosszúkás, sima.

Előfordulás: Közép-Európában elterjedt, de nem mindenütt egyformán gyakori. A síkságtól a hegyekig, savanyú talajokon fordul elő, a homokkövön növő, elsősorban tűlevelű erdőket kedveli, de előfordul lombos erdőkben. Hazánkban nem ritka faj, magányosan vagy csoportosan jelenik meg nyáron és ősszel.

Fogyaszthatóság: Néha használják fűszergombaként, különben alig fogyasztható.

Összetéveszthetőség: A Ch. amarellus hasonló, de kicsit halványabb, inkább rózsaszín vagy rézvörös színű, húsának íze enyhe vagy kissé keserű. Jóval ritkább, inkább délen (Alpok, Alpesl-tóvidék) elterjedt, vörösfenyő és lucfenyő alatt nő. Néhány mlkológus a borsos tinóru változatának tekinti csak.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Változékony tinóru

Megjegyzés: A Chalciporus nemzetségbe 4 faj tartozik. A piperatus jelentése borsos, borsszerű a latin piper-bors szóból. A boletus nemzetség név jelentése agyag darab;

Fajleírás: 1790-ben Jean Baptiste François (Pierre) Bulliard írta le Boletus piperatus néven. 1908-ban került a chalciporus nemzetséghez Bataille nyomán.