Kalap: 1-7 cm átmérőjű; fiatalon domború, majd kiterül és benyomottá válik, széle gyakran hullámos, kajla; fehéres, idővel szürkéssé vagy sárgássá válhat; felülete selymesen fénylő.

Lemezek: Kissé, vagy alig lefutóak, sűrűn állók, fehéresek, illetve a kalaphoz hasonló színűek.

Tönk: 1-8 cm magasra nő meg, 0,2-0,5 cm vastag; gyakran görbült, lefelé elvékonyodó, tömör, fehér színű. Idősödve kissé okkeres színű lehet

Hús: A Kalapban puha, a tönkben rostos, szálas; fehér, sárgásfehér. Fiatalon kellemes, idősödve penészszagú. Íze fiatalon jellegtelen, később torok kaparó.

Spóra: Fehér; 4-5.5 x 2-4.5μm; elliptikus, sima.

Előfordulása: Májustól novemberig, füves helyen növő, gyakori faj. Alföldi réteken, parlagon is előfordul, de hegyvidéki nagyobb tisztásokon is fellelhető. Általában többedmagával fordul elő.

Fogyaszthatóság: Mérgező. Az elfogyasztás után 15-30 perc múlva csillapíthatatlan hányás, hasmenés, nyálfolyás, verejtékezés, pupillaszűkülés, látászavar következik. A vérnyomás és a pulzusszám csökken. Méreganyaga a muszkarin. A személy atropinnal gyógyítható.

Összetéveszthetőség: Hasonlít hozzá az ehető Márványos pereszke, Mezei szegfűgomba és ördögszekér-laskagomba. Sok hasonló, apró termetű, fehéres tölcsérgomba létezik, melyek mind mérgezőek.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Egyéb latin név: Clitocybe dealbata

Megjegyzés: A Clitocybe jelentése, ferde fej, míg a rivulosa a latin -csatorna, folyó vagy patak- szóból  származik, amely az érett kalapon megjelenő, halvány csatornára vagy gyűrűs gerincre utal.

Fajleírás: 1801-ben Christiaan Hendrik Persoon, Agaricus rivulosus néven írta le. 1871-ben a német mikológus Paul Kummer sorolta át a Clitocybe nemzetségbe, azóta őrzi a jelenleg elfogadott Clitocybe rivulosa tudományos nevet.