Hosszúszárú fülőke

Xerula longipes



Kalap: A talajból kibújó gomba domború, a fejlődés során egyre jobban ellaposodik. A 3-6 cm széles kalap harang alakja még némileg megmarad. A laposabb, kifejlett példányon is felismerhető egy kis púp a kalap közepén. A deres kalapbőr színe sárgásbarna, vagy majdnem gesztenyebarna, pereme kissé bordázott. Felülete bársonyos tapintású.

Lemezek: A széles, távolálló lemezek a tönkre ránőttek, hasasok, fehérek vagy sárgásak.

Tönk: A tönk jellegzetessége adta a gomba nevét. A longipes fajnév hosszú lábat jelent, a tönk valóban 20 cm magas is lehet. A kalaphoz hasonló színű tönk felülete bársonyos, több példánynak kissé barázdás.

Hús: Vágáskor a kalap és a tönk húsa fehér, kesernyés ízű.

Spóra: Fehér; 8,4-9,2 × 6,5-7,0 µm; ellipszoid, átlátszó.

Előfordulás: Európában elterjedt faj, meleg lombos erdőkben terem tölgy, gesztenye és bükk elpusztult gyökerén. Júliustól novemberig fejleszt termőtestet.

Fogyaszthatóság: Az irodalom különböző adatokat közöl ennek a gombának az étkezési értékéről, az ehetőtől az élvezhetetlenig. Kesernyés íze miatt nincs különösebb élvezeti értéke.

Összetéveszthetőség: Két változata van, amelye két többek között a tönkön levő szőrök színe alapján lehet elkülöníteni. A változatok elkülönítése gyakran igen nehéz, de az ehető gombák gyűjtője számára ennek nincs jelentősége. A képen jól felismerhető a tönk szőrözöttsége.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Nyálkás gyökeresfülőke

Megjegyzés: A longipes a lation longi-hosszú és a pes-láb szavakból ered. A tönk szokatlan hosszúságára utal, találó név. A xerula nemzetségre jellemző a hosszú szár.

Fajleírás: 1785-ben Jean Baptiste François Pierre Bulliard írta le először tudományosan. Akkoriban a legtöbb lemezes gomba az agaricus nemzetségbe tartozott, így Bulliard is az agaricus nemzetségbe sorolta és Agaricus longipesnek nevezte el. A jelenlegi nemzetségbe Rolf Singer sorolta 1951-ben.