Világító tölcsérgomba

Omphalotus olearius



Kalap: Kezdetben a teteje domború, de végül erősen tölcséres lesz, gyakran kissé kajla is, 4-20 cm széles, de nem ritka az óriás növés sem. A kalap széle aláhajló, begöngyölt. Színe az élénk narancssárgától narancsvörösön át lehet sötét vörösbarna is, középen rendszerint sötétebb. Kifakulhat sárgára. Jellemző a fényes kalapon a sugarasan szálas, vonalas, sötétebb finom rajzolat.

Lemezek: Mélyen lefutók és sűrűn állók. Színük narancssárga, sajátosan narancs- vagy rókavörös, szárazon sárgásfehér, fehéres. A spórapor azonban fehéres.

Tönk: Megnyúlt, egyenes vagy kissé görbe lefelé fokozatosan vékonyodó, 4-20 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag kivételesen lehet igen rövid, de lehet a hosszúsága akár 40 cm is. Színe a kalapnál kissé világosabb. Felülete szálas, csíkos, néha bordás is.

Hús: Rozsdasárga, sárga, narancssárga, mereven rugalmas, a tönkben szálas-rostos. Nedves időben eléggé nedvdús, narancssárga levet tartalmaz. A nedvdús gomba vagy a micéliuma sötétben esetleg kissé foszforeszkál, innen kapta a nevét. Gyenge, de sajátságos avarszaga van. Kissé csípős ízű lehet.

Spóra: Krém fehér; 5-7 x 5-6 µm; gömbölyű, sima.

Előfordulás: Különféle lombfák, főleg tölgyfák tövén, tuskóján, tönkjén vagy körülötte a talajban levő gyökereken terem erdőben, erdőszélen. Csaknem mindig csoportos, néha igen sok példányból álló, nagy csoportokban is előfordul. Nyári gomba, amely esős, meleg nyári és kora őszi hónapokban olykor tömeges. Száraz időben is előjön, és soká kitart, nem öregszik el 1-2 nap alatt, de kifakul. Déli faj, az északi országokban nem terem.

Fogyaszthatóság: Mérgező, hánytató hatású, de mérgezése többnyire nem súlyos. Gyakran összetévesztik a Sárga rókagombával, és így nálunk igen gyakran okoz mérgezést.

Összetéveszthetőség: A sárga rókagomba hasonlít hozzá, de a rókagomba mindig csak sárga vagy sárgásfehér színű, sohasem vöröses. A fő különbség, hogy a rókagomba termőrétege nem lemezes, hanem csak ráncos, eres. A világító tölcsérgomba csoportosan is terem. Hasonlít még hozzá a Rozsdasárga tölcsérgomba és a fakósárga tölcsérgomba, ezek lemezei világosbarnás színűek, nem narancsvörösek, nem csoportosak, hanem magányosak. Hasonlít még az ugyancsak, mérgező begöngyölt szélű cölöpgombához is, ámbár annak lemezei rozsdabarnán foltosodnak,és nem csoportos, hanem mindig magányos növésű.

Ezek a gombák tartalmaznak utalást:

Aranysárga tőkegombaBegöngyöltszélű cölöpgomba
Narancssárga tölcsérgombaRozsdasárga tölcsérgomba
Sárga rókagomba

Megjegyzés: Minden csoportos, fán termő gombától különbözik abban, hogy lemezei mélyen lefutók és narancssárga színűek. Ebbe az önálló családot képviselő csoportba nagyobbrészt fán termő, ezért féloldalas, kajla kalapú fehér spórás gombák tartoznak. Lemezeik sűrűn állók, többnyire fehér színűek és mélyen lefutók. Állományuk, különösen a tönkben, erősebben rostos, szívós, olykor nehezen elszakíthatók. Fák törzsén, tuskón, bokrok tövén, talajon korhadó faanyagon többnyire csoportosan teremnek. Bizonyos fokú kapcsolatot mutatnak a taplógombafélékkel. A nemzetség neve Omphalotus jelentése köldök formájú, és arra utal, hogy a kalap központi része köldökösen benyomott.  Az Olearius jelentése: olíva (az olajfa), arra utal, hogy dél-Európában szinte mindig együtt jár az olíva fákkal.

Fajleírás: 1815-ben Augustin Pyramis De Candolle adta neki az Agaricus Olearius tudományos nevet. A jelenleg elfogadott név az Omphalotus Olearius 1946-ban a német származású mikológus Rolf Singer nevéhez fűződik.