Gyökeres fakógomba

Hebeloma radicosum



Kalap: A 6-15 cm széles kalap eléggé vastag húsú, agyagsárga vagy halványbarna, benőtt pikkelyektől sötét foltos lesz. Először félgömbszerűn domború, majd kiterül, felülete tapadós, nedves időben pedig erősen nyálkássá válik. Szárazon kissé fénylő. A kalap pereme fiatalon begöngyölt és a részleges burok pelyhes maradványai díszítik.

Lemezek: A lemezek kezdetben halvány agyagsárgák, később kakaóbarnák. Sűrűnállók, hasasak, majdnem szabadonállók vagy a tönkre kiöblösödően ránőttek.

Tönk: A belül telt, szívós tönk 10-15 cm magasságot és 2-3 cm vastagságot érhet el, a töve hasas, hosszú, orsó alakú „gyökérben” végződik. A vastag gallér fölött pelyhes-lisztes a tönk, a gallér alatt széles pikkelyekkel, többé-kevésbé kígyóbőrszerűen díszített. A tönk színe halvány- szürke vagy halványbarna.

Hús: A fehéres hús intenzív keserűmandula, illetve marcipán szagot áraszt, különösen a lemezek környékéből. Az íze eleinte enyhe, később kesernyés.

Spóra: Agyagbarna; 8–10 x 5–6 μm; mandula alakú, kis szemölcsökkel díszített.

Előfordulás: Főleg Közép-Európában elterjedt, keleti és északi irányban ritkábban fordul elő. Lombos, főleg bükkerdőkben nő, táplálékban gazdag, többé-kevésbé meszes talajokon. Savanyú tűlevelű erdőkből hiányzik. A termőtest júliustól októberig jelenik meg fatörzsek közelében, korhadó gyökereken él.

Fogyaszthatóság: Kesernyés íze miatt élvezhetetlen.

Összetéveszthetőség: Valószínűleg az egyetlen fakógomba faj, amely a gyűjtési helyen rögtön meghatározható. Mélyen gyökerező, durván pikkelyes tönkje, hártyás gallérja jó ismertetőjelek.

Megjegyzés: A radicosum jelentése gyökerező. A hebeloma nemzetség név a hebe-fiatal, és a loma- fátyol szavakból származik.

Fajleírás: A fajt Jean Baptiste François Pierre Bulliard 1784-ben írta le először tudományosan, mint Agaricus radicosus. 1915-ben Ricken sorolta át a Hebeloma nemzetséghez.