Fenyő-kénvirággomba

Hypholoma capnoides



Kalap: A kifejlett egyedek kalapja legfeljebb 8 cm széles lehet, teljesen sima felületű. Először domború, majd ellaposodik. A színe nem változékony, sárgásbarna, narancsbarna. A tönkhöz illeszkedő lemezek fiatalon először fehéresek, majd hamarosan füstszürkére változnak.

Lemezek: A lemezben soha sincs zöldes árnyalat, mint a mérgező Sárga kénvirággombánál. A tönk 10 cm hosszú lehet és 0,5-1 cm vastag.

Tönk: A tönk a csúcsánál halványabb, a bázis felé kissé sötétebb sárgásbarna színű. A gyakran hajlott tönk belül üreges.

Hús: A hús fehér, különösebb szaga és íze nincsen.

Spóra: Szürkésibolyás; 6-7,5 x 3.5-4.5μm; ellipszoid, sima.

Előfordulás: Európában általában mindenfelé és egyenletesen elterjedt a fenyőerdőkben. Erdei és lucfenyő elkorhadt tuskóin nő, csoportosan. Hazánkban nem tartozik a gyakori fajok közé. Júniustól októberig fejleszt termő testet.

Fogyaszthatóság: Ehető faj, de hazánkban nem tartozik a közkedvelt gombák közé.

Összetéveszthetőség: A mérgező Sárga kénvirággombával téveszthető össze, valamint az Ízletes tőkegombával  is, utóbbi esetében veszélytelen. Ezen a helyen ismét, nyomatékosan felhívjuk a gyűjtők figyelmét a két összetéveszthető faj leírására!

Megjegyzés: Ajánlatos a begyűjtéstől tartózkodni, ha nem vagyunk teljesen biztosak a határozásban. Ebbe a nemzetségbe jelenleg kb. 17 faj tartozik, amelyek között fatuskón és tőzegmohában termők is vannak. Több faj keserű, ezért élvezhetetlen. A capnoides jelentése füstszerű.

Fajleírás: 1821-ben a nagy svéd mikológus Elias Magnus Fries írta le ezt a gombát tudományosan, és ő adta a nevét Agaricus capnoides. 1871-ben  a német  Paul Kummer mikológus létrehozta a jelenleg elfogadott tudományos nevét, amikor a Hypholoma nemzetséghez sorolta.