Enyves kígyógomba

Mycena epipterygia



Kalap: Kalapja legfeljebb 1 -1,5 cm széles lehet. Hegyes harang alakú, vagy kis sisakhoz hasonló formájú, amikor kibújik a talajból. A kalapot a középső rész kivételével jól látható, viszonylag széles, sugaras bordák díszítik. Átlátszó, teljesen lehúzható, sűrű nyálkaréteg fedi. A fehéres, szürkésbarna, citromsárgás, ritkábban vörösbarnás színű gomba alig látható az erdőben.

Lemezek: A ritkán álló lemezek kis foggal nőnek rá a tönkre, színük először fehér, később rózsaszín árnyalatú lesz.

Tönk: A vékony tönk 8 cm magasra nőhet, ezt is nyálkaréteg borítja. A színe halványsárga, citromsárga, csaknem átlátszó, üvegszerű. A tönk töve gyökerező.

Hús: A gomba vékonyhúsú, nincs különösebb szaga és íze.

Spóra: Fehér; 8-11 x 4-6μm; ellipszoid, sima és hengeres.

Előfordulás: Egész Európában előfordul, kisavanyodott lombos és tűlevelű erdőben egyaránt nő mohában, avarban és fahulladékon; többnyire csoportosan jelenik meg nyáron és ősszel. Hazánkban nem gyakori.

Fogyaszthatóság: Íze és mérete sem csábít arra; hogy étkezési célra gyűjtsük.

Összetéveszthetőség: Van még néhány nyálkás kalapú és tönkű kígyógomba, amelyek mind közeli rokonai az enyves kígyógombának.

Megjegyzés: Az enyves név a kalapot és a tönköt borító nyálkarétegre vonatkozik. Apró mérete miatt gyakran észrevétlen marad az erdőben. A latin neve az epipterygia a görög pterýgia-szárny és a latin epi-(után, alapján)előtag szavakból származik.

Fajleírás: 1772-ben az olasz mikológus Giovanni Antonio Scopoli írta le ezt a kis gombát, és ő adta a nevét Agaricus epipterygius. A jelenleg elfogadott tudományos név a Mycena epipterygia 1821-ből, a brit Samuel Frederick Gray (1766-1828) mikológushoz köthető, amikor a Mycena nemzetséghez sorolta.